-ÉRTSD MÁR MEG HOGY SZAKÍTOTTUNK- üvöltöttem oda Hinatának az egyik volt barátnőmnek, akivel úgy fél éve szakítottam.
-De Sasuke nem teheted meg, hiszen milyen jól elvoltunk tudom hogy már megbántad csak nem akarod bevallani, de nekem elmondhatod.
-Figyelj Hinata még egyszer nem fogom elmondani MÁR FÉL ÉVE VÉGEZTÜNK HA TOVÁBBZAKLATSZ VÉGED érted???- mondtam neki komolyan hogy végre leszálljon rólam. Tudtam hogy hamarosan újrakezdi, de talán pár napra békén hagy és addigra úgyis kitalálok valamit amivel végleg lerázhatom.
Ezek után azonnal hazamentem és vártam hogy valaki igazán jó barátom feljöjjön vagy Saku. Igen nem csak úgy gondolok rá mint egy barátra hanem mint egy lehetséges barátnőre.
Hosszú ideig vártam már mikor végre feljött és beszélgetni kezdtünk. Elmesélte, hogy már megint milyen vita volt közte és az anyja között nekem pedig támadt egy rettenetesen jó ötletem:
- Sasuke üzenete
Akkor gyere Konohába! :)
- Kicsi Sherry üzenete:
O.O tessék?
Nem értem mért nem érti mit akarok ha rögtön elmondom neki de felkavart az ötlet hogy ide jön. Pedig ez az én ötletem szeretném ha itt lenne mellettem és ez a legjobb ami megtörténhet mert itt van velem és még az anyjával sem kell veszekednie többet.
- Sasuke üzenete
Bízol bennem?
- Kicsi Sherry üzenete:
Én bízok benned!Hiszen tudod!
Gyorsan kerestem egy térképet amin be tudom jelölni az útvonalat a házunkhoz és már küldtem is neki.
- Sasuke üzenete:
Itt egy link ez egy térkép, amin bevan jelölve egy útvonal, ha a jelölés végén várlak!
- Kicsi Sherry üzenete:
Na de ...
- Sasuke üzenete:
Azt mondtad bízol, bennem sóval pakolj:P jah és add meg az MSN-ed jelszavát törlöm a beszélgetést meg a géped adatait átmásolom az enyémre jó?
- Kicsi Sherry üzenete:
Miért is?
- Sasuke üzenete:
Hogyha majd intézik az eltűnési ügyed ne legyen semmi bizonyíték ^^
- Kicsi Sherry üzenete:
Ezért lopod az adatokat?
- Sasuke üzenete:
Ja nem azt azért mert már említetted párszor,h minden kell a videóidhoz ami a gépeden van és a pen drive-od nem bírja el az összes adatot
- Kicsi Sherry üzenete:
Kis előre látó..de nem tudok mivel fizetni a pénzem max. az utazáshoz lesz elég...
Nem akar belemenni igazán mit tehetnék hogy ide akarjon jönni mit tegyek hogy itt legyen mellettem az akit szeretek?? És ekkor beugrott valami ami biztos idehozza és ki tudja a végén még talán nem csak ennyi lesz belőle:
- Sasuke üzenete:
Sherry..hozzám jönnél feleségül?
- Kicsi Sherry üzenete:
Azta...ezt megbeszélhetnénk személyesen?
Bejött eljön majd kiugrott a szívem nem tudtam hogy ez mért van nem ilyen vagyok de nem foglalkoztam vele itt lesz és kész.
- Sasuke üzenete:
Várlak!
Elkezdte átküldeni az adatokat amiket kértem majd elkezdtem áttölteni az adatokat egy külön külső hardverre ami nem mellesleg majdnem tele lett az adatokkal. Majd miután ezt megcsináltam odamentem a szüleimhez és közöltem velük a jó hírt. Már ismerték Sakurát és ezért örültek neki hogy jön. Elkezdtem neki berendezni egy szobát a szerint amit tudok róla ami szerintem elég sok. Kifestettem neki a szobát narancssárgára és be is rendeztem bútorokkal. A szoba bútorait a szerint raktam be amire a web kamerázásokból emlékeztem, a saját kis rendetlenségét meg majd megcsinálja benne ha akarja. Ez után aludtam egy órát majd mikor megnéztem 2:30 ha a korábbi buszt érte el akkor már bármelyik pillanatban megjöhet. Nem jött meg de folyton néztem jön-e. 3:30-kor láttam egy kis mozgást a kapunál de mire kiértem nem volt ott senki ezért bementem. Vártam hogy mikor érkezik már meg. Minden pillanattal türelmetlenebb lettem. 5 óra múlhatott egy kicsivel mikor meguntam a várakozást és lefeküdtem aludni. 6:30-kor bejött az egyik inas ébreszteni de még fent voltam.
- Elnézést Úrfi de a hölgy akit várt megérkezett. - erre mondatra erőre kaptam ugyanakkor még idegesebb is lettem mert nem tudtam elképzelni mért is késett
- Rendben máris megyek.
Rögtön elindultam lefelé és észrevettem hogy éppen el van foglalva azzal hogy megnézze magának a szobát ahol van de végül kizökkentettem
- Végre itt vagy!– mondtam neki kicsit megkönnyebbülve, de még mindig ideges voltam. Felismerte a hangom valószínűleg a web kamerázásokból.
- Neked is gyönyörű szép reggelt kívánok, de tényleg! – felém fordult és pont rám nézett ahogy karba tett kézzel nekidőlök a falnak.
- Hol voltál? Már órák óta várok! – mondtam azzal a ridegséggel amivel általában kezelni szoktam minden helyzetet de belül majd fel robbantam.
- Nyugalom van gondoltam nem ébresztek fel senkit hajnali 3-kor szóval csak sétáltam egyet!
- És mit csináltál volna,ha egy csöves letámad? – lassan megindultam felé.
- Hát mi? Megölöm...- mondta komoly arccal majd felállt és várta hogy odaérjek.
- Te mindent ilyen könnyen veszel? – kérdeztem rá kicsivel még idegesebben mint eddig bár nem hiszem hogy neki fel tűnt volna ő inkább még mindig azt a ridegséget érezte amivel az előző mondatom mondtam.
- Miért nem szabad? – kérdezte fölényesen talán azt hitte nyert de nem adtam ilyen könnyen elmosolyodtam és megtettem az utolsó lépést felé.
- Nem adtam rá engedélyt...
- Ohh nekem már olyan is kell? – kérdezte és közben végigmért…
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Ohh nekem már engedély is kell minden pici mozdulatomhoz?- nézett rám a szeme sarkából úgy mintha egy kést akarna belém szúrni
- Amíg az enyém vagy addig igen!- Mondtam az eddigieknél is nagyobb komolysággal közben pedig intettem a szobalánynak merre menjen. Ez után Saku bele vágta magát a kanapéba.
- Aha.. Csak aztán nehogy azt hidd,hogy olyan könnyű nekem parancsolgatni! – erre a mondatra leültem én is és próbáltam témát váltani.
- Gondolkoztál azon amit mondtam? – kérdeztem kíváncsian.
- Aha és tudod mire jutottam..? – próbált húzni a nyitva hagyott mondattal, de nem igazán foglalkoztam vele, mert csak a válasz érdekelt a többi nem.
- Na mire? – untam meg a várakozást.
- Kapsz 2 évet arra,hogy megismerj ha még utána is tetszem... – próbált húzni de nem ment neki túl kiszámítható volt a válasza és egyértelmű a többi.
- Valami ilyesmit vártam tőled – mondtam meg neki.
- Ennyire kiszámítható lennék? – hirtelen sajátos kislányos stílusra váltott amit már egy kicsit megismertem a web kamerázásokból.
- De csak számomra... – mondtam neki kicsit nyugtatásnak szánva de ez a része nem hatott ezért durcásan elfordult és ezért észrevette a családom többi tagját.
Anyám rögtön a nyakába ugrott szegény Sakunak amire lehet hogy már fel volt készülve hiszen már ismeri egy kicsit. Rögtön elkezdte mondani hogy menyire várta stb.
- Izéé elnézést,hogy csak így betoppanok minden előző egyeztetés nélkül... – kezdet bele a fölösleges mondókájába amire kicsit megsajnáltam őt.
- Nyugi tudják.. – mondtam neki a jó hírt
- Heheee – vetett rám egy gyilkos pillantást majd visszafordult a többiek felé és beszélgetni kezdett velük, majd mikor az iskola került szóba..
- Na várjunk?De hát nektek nem kéne suliban lennetek? – tette fel az érthető kérdést
- Tudod mivel Sasuke mondta,hogy ma jössz ezért kivettem őket iskolából...- mondta anya boldogan
- Ohh értem na és ki fog hálálkodni? – kérdezte tőlünk kicsit tréfásan.
- köszönjüük széépen!! – nyújtottuk a szótagokat akár az elsősök a köszönést a tanároknak a menzán.
- Ez nektek rendes köszönöm? – kérdezte csípőre tett kézzel és parancsoló tekintettel ami hirtelen olyan érzést keltett bennem mintha 7 éves lennék és éppen szidnának (nem éppen felemelő érzés)
- Kő-Köszönjük szépen! – mondtuk egyszerre Itával amiből rájöttem kb ugyan azt éreztük ami egy kis megkönnyebbülést keltett bennem.
- Nah így már jobb! – mondta mosolyogva amitől elmúlt ez a zavaró érzés.
Ez után felajánlottam neki hogy megmutatom hogy hol van a szobája amit kifestettem és berendeztem neki:
- Megmutassam merre tudsz aludni?
- Ha nagyon szépen megkérlek? – nézett rám reménykedve de nem ússza meg ezt eldöntöttem már.
- Na had halljam milyen szépen tudsz megkérni? – tudtam hogy utál kéregetni de az előzőért kellett egy kis kárpótlás.
- Na jó de csak most az egyszer...Kérlek szépen mutasd meg merre van a szobám! – boci szemekkel kezdett nézni hátha hamarabb megenyhülök de felesleges volt mert amit akartam azt megkaptam.
- Ha már ilyen szépen kérted gyere... – ez után hirtelen meghallottam ahogy egy magas sarkú kopog kint majd egy cseléd próbálja megállítani a befelé tartó nőt szinte tudtam hogy Tsunade lesz az aki beront az ajtón.
- HOL VAN FUGAKU? - láttam ahogy Sakura elképed hogy láthatja a példaképét hirtelen attól féltem hogy elájul itt nekem azért mert itt van Tsunade ami nálunk nem ritkaság.
- Mi a baj Tsunade-sama? – kérdezte apám egy sóhajjal kisérve majd felállt.
- A lányom Hinata eltűnt! – Hirtelen egyszerre örültem és féltem mert eltűnt a zaklatóm viszont lehet hogy éppen ide jött vagy miattam csinált valami hülyeséget ami nem lenne a legjobb dolog főleg hogy az apám a rendőrfőkapitány. Apám erre rögtön kirohant a teremből anyám pedig leültette Tsunadét és próbált vele beszélgetni.
- Te meg ki vagy? – kérdezte Sakurát és megijedtem hogy elárulja magát hírtelen.
- Én Ha .. akarom mondani Sherry vagyok nagyon örvendek! – megkönnyebbültem ahogy a választ hallottam.
- Értem én Tsunade vagyok! – ekkor Sakura rögtön rám nézett és rájöttem hogy a szobájába kéne kísérnem. Először a saját szobámat akartam neki megmutatni hogy tudja hogy hol talál meg és az ő szobája úgyis szomszédos az enyémmel.
- És ez lenne a szobám! – mondtam neki lehet kicsit büszkén pedig nem voltam az mert itt még nem sikerült semmi féle rendet raknom és éreztem hogy nem hagyja ki ezt a lehetőséget a szekálásomra.
- Igen? És rendet rakni ki fog? Mert én ugyan nem! – mondta majd elfoglalta az ágyam.
- Ki mondta, h ez a te szobád? – kérdeztem rá értetlenül és kicsit aggódva hogy feleslegesen dolgoztam tegnap este a festéssel ő pedig addigra már rég az ágyamon nyújtózkodott.
- Hát én! Miért nem aludhatok veled? – hozta fel a kérdést aminek kicsit örültem volna ha lenne köztönk bármi is mert akkor nem kellene annyi mentség ha netalántán nem tudnám magam visszafogni eléggé egyik este.
- Hát nem... – mondtam még mindig kicsit értetlenül hiszen nem értettem mért nem fél attól hogy itt valami rossz történhet vele ha nem tudom magam visszafogni rendesen.
- Pedig mostantól ez az én szobám is vita nincs! – erre elmosolyodtam mivel ha ennyire ott akar lenni akkor vállalja az esetleges következményeket is, majd miután ezt így levezettem ledobtam a cuccát és bevágódtam mellé az ágyba.
- Hogyan is értetted, h csak neked vagyok kiismerhető? – kérdezte pár perc csend után.
- Tessék? – kérdeztem értetlenül mivel hirtelen nem kapcsoltam mert már próbáltam bealudni úgy hogy mellettem van de észrevettem hogy komolyan néz rám azután pedig rám nehézkedett.
- Jaa az .. kössünk egyességet! Adsz két évet én addig nem mászom rád! – próbáltam éreztetni milyen komolyan is gondolom és azt is hogy ez nekem mekkora kihívás de nem hagyta hogy befejezzem.
- Ha én úgymond 'győzők' akkor szabad utat kapok egy új személyazonossága! – mondta és ezzel elkezdődött az egymás mondatainak befejezése.
- Viszont ha én győzők az enyém leszel! – ekkor megfordítottam és én kerültem felülre komoly tekintettel néztem rá ahogy is rám majd pár perc farkasszemnézés után mosolyogva elfordította a fejét.
- Javíthatatlan vagy! – mondta nekem majd hagyott felkelni és utána dobtam rá egy takarót.
- Te meg nehéz...- ezzel kimentem a szobából ettem valamit megpróbáltam valamit kitalálni a kész szobával kapcsolatban.
De nem jutott eszembe semmi így bezártam és bementem a szobámba ahol Sakura már aludt. Mivel nem akartam felkelteni így rendet raktam a szobámban majd egy kis zajra lettem figyelmes az udvarban. Nem volt ott senki, de aggasztott az, hogy lehet Hina járt itt. Ez után visszamentem a szobámba láttam Saku már felébredt, de nem foglalkoztam vele csak bekapcsoltam a gépem hogy elintézzek néhány dolgot.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Leültem a gépem elé és elkezdtem nézni milyen érdekes dolgok történtek az ismerőseimmel de semmi extra nem történt senkivel aki érdekelt volna jelenleg. Facebookon és msn-en beszélgettem néhány haverommal de mivel fáradt voltam már úgy 22 óra körül mivel tegnap sem aludtam így sűrűn dörzsöltem a szemem hogy lássam mit írnak és azt is hogy én mit írok. Egyszer csak észrevettem, hogy Sakura a hátam mögé osont, majd átkarolta a nyakam.
- Na mit csinálsz? – kérdezte kicsit halkan.
- Csak gépezek.... – mondtam erőtlenül és fáradtan.
- Aha.. közben pedig tönkremegy a szemed még egy kis villanyt sem kapcsoltál! – mondta úgy mintha az anyám lenne.
- Nem akartalak felébreszteni... – mondtam hogy ne nyaggasson már e miatt.
- Az már az én egyéni szocproblémám ...
- Látod ez meg az enyém.. – kezdtem érezni mire is megy ki ez a játék
- Nincs kedvem vitázni szal mars az ágyba!
- Héé mióta parancsolgatsz te nekem? – háborodtam fel egy kicsit.
- Mióta a javadat akarom szal hess-hess még egy csomó dolgom van ám nekem is gépen!- szólta el magát amire nem igazán volt szüksége ahhoz hogy tudjam mire megy ki a játék de megerősítette a megérzésemet
- Óóóó erre megy ki a játék? – mondtam élénkebben mivel a fáradság érzetem csökkent
- Na jó nyertél.. – ismerte be de ez nekem nem volt elég
- Na de nem kapod meg azt olyan könnyen!! – megfordultam és felkaptam és éreztem hogy jól elszórakozom most.
- Mi van? – kérdezte és egyre inkább elpirult.
- Ha gépezni akarsz előbb fürödj meg és tedd rendbe magad! – mivel kicsit észhez tértem így leálltam a tervem kivitelezésével .
- Ez mióta a gépezés alapkövetelménye? – kérdezte és elfordult gondolom azért nehogy észrevegyem mennyire elpirult, de már késő volt.
- Mióta az én házamban élsz! – hoztam elő egy értelmes választ
- Jaaah értem hát akkor nekem mint foglyodnak nincs is beleszólásom az életembe? – okos kislány tudja hogy mit akarok neki üzenni ezzel, bár zavart ahogyan mondta kicsit incselkedett velem de semmi baj jó kis játék lesz ez, és erre letettem az ágyra.
- Nincs!.. – ekkor eljutott az agyamig hogy most nem lesz a legjobb kedvében így lezártam a kis játékot és inkább a géphez mentem mert nem akartam én húzni a rövidebbet, már éppen eléggé ismerem hogy tudjam nem jönnék ki most még jól a helyzetből.
- hmm – mosolygott magának egy kicsit - Merre a fürdő? – tette fel az ésszerű kérdést mivel még nem vezettem körbe a házban.
- Kimész és balra a 2.-ajtó – kotorászni kezdett a táskájában majd elment, de nem sokkal később valaki bejött a szobámba és mögém ált.
- Szia Sasum – mondta Hinata akit a hangjáról és a becézéséről ismertem fel egyre inkább zavart hogy így hív de mielőtt mondtam volna neki kaptam észbe hogy valószínűleg még mindig keresik, erre rögtön kinyomtam a gépem hogy véletlen se tudjon belekötni semmibe sem amit az ismerőseimmel beszéltem.
- Te mit keresel itt? – kérdeztem tőle dühösen.
- Hidd el nélküled semmit sem ér az életem! – és erre elkezdett sírni tényleg én lehetek az oka hogy eltűnt ezért ezt most meg kell oldanom.
- Jaj fejezd már be! Ott vannak a barátaid és a hírneved! És most menny vissza Tsunadéhoz! Már nagyon aggódik! – próbáltam észérvekkel visszaküldeni de nem igazán hittem hogy sikerülni fog.
- NEM! – sivította az arcomba mintha hatással lenne rám az ilyesmi.
- Fogod be a szád? Még meghall valaki! – és pofon vágtam Hinatát dühömben majd Sakura benyitott.
- Ki vagy te? – kérdezte Hinata én pedig meglepetten néztem hogy Sakura nyitott be. Nem fürdik még???
- Az aki most visszavitet anyádhoz! – mondta Hinatának valószínűleg észre sem vette hogy meglepett engem. Majd odafordult hozzám én pedig rögtön tudtam hogy mit akar. Hívtam apámat aki már jött is hogy hazavigye Hinatát
- Inkább nem kommentelem a történteket, de egyvalamit leszögezek abba ami köztetek van/volt nem akarok belefolyni! Rendben? – elég könnyelműen nézett rám pedig én a helyében rögtön tudni akarnám hogy mi is volt ez de a nem akarja tudni az az ő dolga.
- Mondom, hogy mindent túlságosan könnyen veszel! – erre a mondatomra nem is reagá lt
- Én meg mondom, hogy ilyen vagyok .. és most kérem céppen a gépet!- erre megindult a géphez és nyitott volna meg valamit de a gép már teljesen kikapcsolt. - Most direkt szívatsz?- kérdezte szúrós tekintettel.
- Őőőő. Igen? – kérdeztem tőle de tudtam mi lesz a válasza
- Kis áruló...Milyen büntit szabjak rád he? – kicsi sunyi mosoly kíséretében kérdezte meg.
- Rám büntit? Miért hiszen nem is csináltam semmi olyat amiért megbüntethetnél! – mondtam neki de tudtam hogy úgyis kitalál valamit.
- SEMMIT? – sikkantott fel. - Még ,hogy semmit? hah hát ez kész én itt fürdök,hogy gépezhessek te meg simán lekapcsolod ez neked semmi?- kérdezte kicsivel halkabban én pedig éreztem hogy ez neki mennyire felháborító.
- Ez van ezt kell szeretni! – válaszoltam mosolyogva.
- De én nem szeretem! – levágódott az ágyamba és a plafont kezdte bámulni én pedig lefeküdtem mellé és átöleltem. Meg lepett hogy nem küldött el rögtön SŐT az arckifejezése azt tükrözte hogy még élvezi is.
- Hé nagyfiú az ágy ezen oldala az enyém az meg a tied! – próbálta parancsolni majd farkasszemet néztünk egy darabig, végül elfogadtam a kicsit sem tetsző ötletet és átfordultam az ágy rám eső részébe majd szépen lassan elaludtam, vagyis csak úgy tettem eleinte de mikor felkelt és járkálni kezdet akkor ténylegesen bealudtam. Nem aludtam túl sokat és amikor felébredtem azt láttam hogy olyat olvas amit nem kellene…
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Te meg mit csinálsz? – kérdeztem rá gyorsan kissé álmosan de szigorúan.
- Ömm semmit! – válaszolta majd elrakta azt amit olvasott.
- Most már gyere aludni! – mondtam még mindig szigorúan.
- Igenis apuci megyek már! – vágott katona arcot és elég hamar elaludt.
Én is elaludtam. Álmomban végigmentem azon az időn míg Hinával jártam és azon is míg Sakuval csak msn-eztünk és web kameráztunk. A másodikat sokkal jobban élveztem mindig is. Valahogy jobban elvoltunk, mint Hinatával. Részben ez is lehetett egy rejtett ok mért szakítottam vele. Hosszú édes álmom a bátyám szakította félbe.
- Hé öcsi péntek van. Kelj fel menni kell a suliba. – Szolt Itachi hangja kicsit halkan hogy Sakut fel ne ébressze.
- Rendben megyek már. – felkeltem összeszedtem a ruhámat lezuhanyoztam és a fürdőszobában öltöztem fel.
És indulhattam is a suliba. Nem értettem mért kell ilyen korán mennem hiszen csak egy hétre kell elmennem és arra kérek engedélyt. Nem foglalkoztam túl sokat ezzel csak bementem a suliba és mentem is az igazgatói irodába. Törzsvendég vagyok erre bár nem azért mint mások. Kitűnő tanuló vagyok ezért minden hülyét nekem kell korrepetálnom amit van amikor örömmel van amikor pedig kényszerből vállalok el. Hiszen melyik srác nem korrepetálná a jó csajokat, de melyik srác korrepetálná a csajok volt pasiát? A második eshetőséget utálom mindig nehezen bújok ki a laposra verés alól mert mindig a haverjaival van és így a túlerő döntő tud lenni. Bár volt olyan hogy egy bagázst elvertem mert rám támadt, de azok kivételesen hülyék voltak. Ezekkel a gondolatokkal léptem be az igazgatóiba. Ott volt Tsunade és Hinata is.
- Igazgató nő egy örökösödési ügyben elkellene utaznom egy hétre szeretnék kimenőt kapni! – mondtam mivel minél gyorsabban szabadulni akartam.
- Megköszönném ha legközelebb a köszönéssel kezdenéd de mehetsz. – mondta nagy örömömre.
- Köszönöm és elnézést kérek de sietek a géphez. Viszont látásra! – már mentem is el hogy Hinata nehogy egy szót szóljon és a miatt maradnom keljen.
Mentem a reptérre és jegyet váltottam az első Los Angelesbe tartó gépre ami 15 perccel az érkezésem után indult is. Maga a tárgyalás 2-3 napot fog igénybe venni a többit Városnézéssel és a „látványosságoktól” függően mással fogom eltölteni. A gép viszonylag hamar megérkezett bár aludtam rajta egy keveset és zenét hallgattam így elvoltam. A gépről rögtön a hotelbe mentem ahol a szobát már a múlthéten lefoglaltam. Egy elegáns szállodában szálltam meg. Kicsit régi stílusú az előtere és a folyosók mégis a néhol meglévő modern bútorok beleillenek ebbe a környezetbe így egy érdekes, de szép összhatást hoznak létre. A szobák már teljesen modernizáltak voltak. A szobának nagy előtere volt ahonnan 4 ajtó nyílt ki oldalra. Volt egy fürdőszoba, egy konyha, egy jakuzzi, és egy hálószoba egy franciaággyal amit nem értettem, mert egy személyre foglaltam de ajándék lónak ne nézd a fogát. Gyorsan elpakoltam a cuccom és jobban megnéztem a szobát. A konyha a lehető
legmodernebb elektromos tűzhellyel, hűtővel, mosogatógéppel, és egyéb modern konyhai eszközökkel van felszerelve. A fürdő ami rögtön 2 irányba nyílt szét. Az egyik irányban a WC volt míg a másik irányban egy modern fürdőszoba egy nagy zuhanyfülkével és egy nagy káddal na meg egy nagy törölközőszárítóval. A jakuzzi az előtér túloldalán volt a szoba mellett. A jakuzzi körülbelül 7-8 személyes lehet és vagy 20 féle hőfok 8 féle buborék beállítás és még vagy 1000 egyéb dolog volt amit állítani lehetett rajta. Ezután visszamentem a szobába elővettem egy a tárgyalásra is megfelelő ruhát felöltöztem, majd lementem hívtam egy Taxi-t és indultam is a megfelelő helyre. Egy hatalmas ház előtt ált meg a Taxi. Elámultam a ház láttán, mit ház palota. 20x akkora mint a miénk és ez még csak a ház a telek majdnem akkora mint Konoha egyik negyede. Bementem hát és egy inas bekísért a szobába ahol ezt az egészet le fogjuk rendezni. Apám testvére Madara és a Nagyapám fogadott fia Kakashi. Hamarosan az ügyvéd is megjelent de hihetetlen ijedt arcot amire Madara egy kicsit elmosolyodott.
- Nagyon rossz hírt kell önökkel közöljek. Egy ember tegnap este betört az irodámba és több papír mellet a végrendeletet is ellopta. – erre iszonyatosan dühös lettem erre a balfácánra.
- Hogy érti hogy ellopták? Azt ne mondja hogy semmilyen másolata sem volt róla valahol amit nem loptak el?? Na meg milyen ügyvédi iroda a maguké hogy csak úgy ellopnak ilyen fontos iratokat?? - erre iszonyatosan elfehéredett az ügyvéd
- Sajnálatos módon megtiltotta az elhunyt a másolatok készítését. – ekkor meg tudtam volna fojtani szegényt de inkább lenyugodtam.
- Akkor nincs más eshetőség mint megkeresni az ellopott végrendeletet. – mondtam mire Madara dühösen nézett rám amit hamar elfojtott.
- Azt mégis hogyan tervezi??? – kérdezte az ügyvéd
- Ó csak a tolvaj megbízóját kell megszorongatni és akkor már meg is lesz vagy te magad végezted a munkát Madara?? És ne is próbáld tagadni nem figyeltél eléggé a mimikádra tudom hogy a te kezed van benne.
- Igaza van Sasukénak biztos hogy a te kezed van benne mivel te vagy az egyetlen aki számára előnytelen lehet a végrendelet. – adott nekem igazat Kakashi.
- Naés attól még nem biztos hogy én voltam simán lehetett Sasuke vagy te Kakashi. – és ezzel meg is pecsételte a sorsát szegény Madara már majdnem sajnáltam.
- Akkor egy dologra válaszolj honnan tudod a nevem ha még soha nem láttál sőt még a létezésemről sem tudtál? – tettem fel a kérdést.
- Basszus… - erre odafutott hozzám és felnyomott a falra. – nem lesz a tiéd ami engem illet. – erre meg akart ütni de én előtte hasba rúgtam.
Ez után elkezdet futni én meg Kakashi pedig utána. Az egyik hátsó ajtón ment ki. Amikor kiért elővett egy pisztolyt hogy majd lelő minket. Nem ijedtem meg tőle és elkezdtem felé futni mire meghúzta a ravaszt de mellé lőtt. Mielőtt újra lőtt volna én már ott voltam és kirúgtam a kezéből a fegyvert ami ettől elsült de egy kacsán kívül senkinek nem esett baja. Én nem is foglalkoztam ezzel csak elkezdtem gyomron sorozni Madarát aki egy rövid sorozat
után elkapta a kezem és kicsavarta. A földre kényszerítet de mivel háttal volt nekem és előre hajolt könnyen gyomron rúgtam mire elengedett. Gyorsan felé fordultam és egy hatalmasat behúztam neki amitől hátravágódott és a levegőben megtett 1-2 métert mielőtt a földre esett volna. Gyorsan felkelt és nekem rontott. Elkaptam a kezét amivel meg akart ütni és átugrottam felette aminek következtében háttal álltunk egymásnak, és gyorsan hátba könyököltem aminek hatására előrezuhant.
- Na és most elmondod hol van a végrendelet?? – kérdeztem miközben az oldalához sétáltam.
- Bocs de nem tudom. – válaszolta és négykézlábra ált
- Rossz válasz. – hátba könyököltem minek hatására ismét a földre zuhant.
- Nem tudom hova vitte a csávó majd csak holnap találkozom vele. – nyögte ki amire kíváncsi voltam.
- Nem te nem fogsz vele találkozni de én igen. Már csak az kell hogy mikor és hol.
- Holnap délben a Hollywood felírat alatt. – erre elveszítette az eszméletét.
- Holnap 1-kor hozom a végrendeletet. – mondtam majd elmentem vissza a hotelbe.
Eléggé elfáradtam és éhes is voltam ezért rendeltem egy kis ebédet amit elég hamar felhoztak. Míg felhozták letusoltam mivel egy kicsit megizzadtam a kis rövidke bunyóban. Eléggé kijőtem már a formámból. Annak érdekében hogy visszaszerezzem a régi formám elmentem egy konditerembe gyúrni egy kicsit, majd kerestem egy helyet ahol szórakozás képen lehet utcai harcot vívni. Viszonylag hamar találtam egy helyet és elvertem 5-6 srácot amivel még egy kis költőpénzt is kerestem. Ez után ismét visszamentem a hotelbe. Kicsit fölösleges volt az ebéd előtti zuhany ugyanis ismét le kellett zuhanyozni és mivel elég kemény napom volt és a holnapi is az lesz lefeküdtem aludni azzal a címszóval hogy még úgyis lesz itt 6 napom.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Reggel mikor keltem még csak 8 óra múlt egy kicsivel így felöltöztem és jártam egy kicsit a városban és kiszúrtam néhány helyet amit biztos meglátogatok a városban. 10 után volt már mikor megindultam a találkahelyre ahova 10 perccel dél előtt érkeztem meg. A tolvaj viszont csak pontban délben volt ott. Körülbelül velem egyidős szemüveges őszhajó srác volt. Nem néztem volna ki belőle hogy tolvaj, vagy hogy bármire is menne ellenem egy bunyóban.
- Itt van a végrendelet? – kérdeztem rá mert nem akartam hogy bármit tegyen vele még mielőtt agyonverem.
- Itt van, de mért nem az ügyfelem jött érte? – na most hazudjak okosat.
- Bevitték kihallgatni a lopás ügyében, de nyugi nem hülye hogy bármit is mondjon, és mivel bevitték így én jöttem el.
- Tehát te lennél az egyik megbízható kis ölebe. – ölebe? Neki olyanjai is vannak? Ki lehet ez a Madara valójában?
- Ha ezt már így tisztáztuk akkor ide is adhatnád azt a végrendeletet. – nem akarok lebukni mert ki tudja mit tesz a végrendelettel.
- Ha itt a pénz beszélhetünk róla. – na ne pénz?? Ezt elmondhatta volna most jön a tipikus megsemmisítem azt ami neki kell mert nincs pénz. Vagy mégsem?
- Már fizetett. – csak legyen eléggé hülye Madara hogy előre fizessen.
- Értem szóval sikerült egy két dolgot elmondania. – francba most mit tegyek? Milyen kérdés ez összeverem.
Nekifutottam ő pedig egy kést kapott elő amit kivertem a kezéből és ezzel egy időben gyomorszájba vágtam. Nem esett össze sőt elég jól tűrte ezen meglepődtem sokkal keményebb mint hittem. Miután megütöttem elkapta a kezem és elkezdett oldalba sorozni. Én nem hagytam magam és térden rúgtam majd mivel nem figyelt kirántottam az elülső lábát és erre elengedte a karom.
- Nem volt rossz. Jól elterelted a figyelmem. A térd rúgás után nem foglalkoztam vele úgyis rossz oldalon férsz csak hozzá a lábamhoz címszóval.
- Ugyan ne becészgezsd a bénaságodat. – ez után oldalba rúgtam hogy ő se maradjon ki majd tényleg nekiestem.
Elkezdtem sorozni hol a fejét hol a hasát. Egyáltalán nem akart kifeküdni pedig még védekezni is alig-alig védekezik. Nem gondoltam volna, hogy van olyan ember, aki ennyi ütést még észre sem vesz. Ide Itachi is kevés lenne úgy tűnik, és még így gondoltam észrevettem hogy érzi csak jól titkolja, de ha így van akkor könnyen elverem. Legalábbis könnyebben mint hittem és ezzel egy igen erőset ütöttem a gyomorszájára amitől előredőlt és pedig kezdhettem a kedvenc sorozatom. Fejbetérdeltem amitől felhúzta magát majd ismét gyomorszáj. Előredől és hátba könyököltem akkora erővel hogy összeesett. Elvettem tőle a végrendeletet majd megindultam vissza a nagyapám birtokára. Mikor odaértem már ott volt az ügyvéd és Kakashi is. Én szépen átadtam végrendeletet.
- Itt van a végrendelet kezdhetjük a… - ekkor az ügyvéd félbeszakított
- Sajnálom, de kell egy eredetiségvizsgálatot csinálni róla különben még felháborodás lenne hogy ez nem az eredeti végrendelet. – kösz én hülye pedig eddig még bele sem néztem.
- Nem kellenek a formaságok olvassa fel nyugodtan én úgyis tudom mi áll bene, mivel jelenvoltam a megírásakor. – na hál istennek akkor túljutunk ezen a cécón és mehetek szórakozni végre.
- Sajnálom de ez nem elég. Kell az eredetiség vizsgálat. Anélkül az eredetire is rámondhatná hogy hamis mert nincs elég nagy öröksége. – o hogy… akkor ez a nap is a semmire ment el eddig nem baj megyek és lenyugszom valahogy.
- Akkor holnap jövök ha addigra megvan. – csak legyen meg.
- Meglesz személyesen gondoskodom róla.
Végre egy jó hír. Na ekkor megint fogtam hívtam egy taxit és elmentem egy jó kis szórakozóhelyre. Elég jó hely volt aminek örültem és elég sokan is voltak, de ez engem nem zavar. Kiszemeltem magamnak egy asztalt és leültem. Kicsivel később egy csaj jött oda hozzám.
- Foglalt ez a hely? – ahogy végigmértem nem volt rossz csaj és az öltözékéből ítélve éppen pasit keres magának. Hm talán elszórakozom addig míg haza nem megyek ha már Saku… és itt hirtelen mintha valami akadály lett volna rögtön elhagytam a gondolatot. Ez furcsa.
- Nem foglalj helyet. – rögtön leült és rendelt valamit majd felém fordult.
- Ha jól tudom te Uchiha Sasuke vagy, vagy tévedek?
- Nem, nem tévedsz. – honnan tudja a nevem mégis ki ő? – És benned kit tisztelhetek?
- Oh az titok viszont igaz e a hír hogy elverted Uchiha Madarát és azt akit felfogadott a végrendelet elrablására? – egyre kíváncsibbá tesz. Kik lehetnek ez? Madara Az a srác és ez a csaj?
- Igen én lennék, de elárulnád hogy honnan tudsz erről?
- Oh hát te nem tudsz semmit? Szegény azt sem tudod mibe keverted magad. – nem tudom miről van szó az tény és való, de ahogy kiveszem a szavaiból akkor valami nagy dolog lehet.
- Ha túl akarod élni itt Amerikában akkor vigyáz, mert sok embernek gondot okoztál már, és egyik sem az a megértő típus. – na jó akkor mégsem biztos hogy maradnom kellene bár ha letudom őket rendezni… de ki tudja hogy kik és hogy túlélhetem e mert hát nincs túl sok kedvem elpatkolni. – Én elmondtam amit kellett. Viszlát. – és ezzel el is ment.
Na ez kész mára nekem elegem volt a meglepetésekből, és a rossz hírekből is. Most már csak egy ötlet kellene amivel túlélem amíg kell aztán mehetek is haza. Nem biztos hogy oda nem követnek de ott már le tudom rendezni a dolgot. Nem sokkal azután hogy a csaj elment én is elmentem. Sok kedvem nem maradt bulizni így inkább elmentem megnéztem a helyet ahol
legutóbb bunyóztam hátha van ott valaki. És nem is tévedtem voltak ott így szépen levezethettem a feszültséget. Tudtam hogy nem a legjobb ilyen helyre menni miután most elméletileg egy csomó ember ki akar nyírni de most úgy éreztem muszáj valahol levezetnem a feszültségem. Egy pár embert elvertem és még pénzt is kerestem, és még lelőni sem akart senki. Legalábbis nem tudok rólla. Ez után visszamentem a szállodába lezuhanyoztam és aludtam. Másnap 4 óra körül keltem fel. Nem volt túl sok kedvem visszaaludni ezért hívtam egy taxit és elmentem a nagyapám birtokára úgyis itt lesz dolgom. Kakashi ott volt és nem lepte meg hogy ott vagyok amit én nem értettem.
- Nem lep meg hogy itt vagyok?
- Nem. Én veled ellentétben tudok néhány dolgot Madaráról és azt is tudom mire kell neki az örökség bár most lecsukták. Már keresték égen földön csak eddig nem volt olyan rendőr aki be merte volna vinni, de tegnap szerencsénk volt.
- Akkor tényleg valaki,de ha nem gond inkább nem foglalkozom most ilyenekkel elég nekem túlélni és hazamenni. – nem teljesen igaz ugyanis szívesen tudnám mért akarnak megölni de a végén még jobban belekeveredek ha lehetséges
- Jól teszed. – Erre a mondatra megkönnyebbültem.
Ez után normális témákról beszélgetünk egy kicsit majd megjött az ügyvéd.
- Akkor kezdhetjük is.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Uraim kérem menjünk be. – kérte az ügyvéd ami persze természetes csak nem itt olvassa el a végrendeletet.
- Rendben. – mondta Kakashi és megindultunk.
Ismét ugyanabban a szobában voltunk mint amikor először jöttem de most csak ketten voltunk és az ügyvéd. Egy ideig olvasta a végrendeletet az ügyvéd majd végre megszólalt.
- Először Kakashi örökségéről van rendelkezve. – persze ő kap mindent mivel ő élt itt. – 50 millió és egy ház, amit ön választ ki az ön által szívesen látogatottak közül. – mi csak ennyi akkor a többi az enyém vagy Madara kap mindent?? esetleg az ügyvéd?? nem lehetetlen.
- Köszönöm. – egy a falra akasztott kép felé fordult és meghajolt.
- Fojtassuk. Mivel Madara olyat tett ami értelmében mindent elveszített amit rá hagyott az elhunyt így minden más az öné Sasuke úrfi. – az enyém?? tényleg én örököltem mindent?? ez hihetetlen a cégek házak és a rengetek pénz mind rám van hagyva. Hát akkor ennyi volt meg van miért keresnek és az is megvan mit kezdjek az életem hátralevő részében magammal. Megőriztem híres hűvösségem és én is meghajoltam a festmény felé amin nagyapám volt, hiszen ez afféle tiszteletadás.
- Köszönjük a munkáját. Ha még nincs kifizetve bízza csak rám.
- Erről gondoskodott a nagyapja. – na akkor minden le van tudva.
Ez után rögtön elindultam a városba taxival, persze egy egyszerű kis kapucnival valamennyire próbáltam rejteni a kilétem bár tudtam hogy semmit sem ér. Ahhoz képest hogy semmit sem ér semmi sem történt velem. Talán nem találtak rám még. Megnyugodtam egy kicsit hogy talán nem fognak ma zavarni az ilyenekkel, de ha nem akarom hogy bárki felismerjen nem szabad túl feltűnően viselkednem. Olyannak kell lennem mint egy átlag turista. Sajnos. Pedig olyan szép terveim voltak a hetemre és most minden elveszett. Vagy nem? Mi lenne ha átlagos itteninek adnám ki magam akkor valamennyit meg tudnék csinálni a terveimből. Csak néhány haver kellene és meg is vagyok. Felhívok pár régi ismerőst hátha valaki lakik errefelé. Végül a bátyám 3 régi haverja volt csak itt bár velük túlélhetem. Név szerint: Kisame, Pein, Kakuzu. Velük egyszerű dolgom lesz eltér ugyan egy kissé a stílusuk és az enyémtől is elüt de bunyózni és beilleszkedni tudnak ami nekem kell most. Ha kell elverünk egy egész nagy csapat csávót ha kell bulizunk bárhol a városban. Mivel mindenhova haverokkal megyek akik tudják mi hol van idevalósinak fogok tűnni. Már tervezgetem milyen dolgokat tehetek meg így hogy védve vagyok de mégis kissé korlátozva is. Már megterveztem a felét az időmnek mire betoppant Pein elsőként.
- Helló kiket hívtál még segíteni? – tudja mire kértem bár nem tudja miért.
- Végül Kisame és Kakuzu lesz az a két ember aki még segít.
- Ez egy jó kis csapat lesz de miért is… - hál istenek félbeszakította a megjelenő Kisame
- Cső haver.
- Sziasztok.
- Mi?
- Mi van veletek már észre se vesztek? – mondta Kisame.
- Ja bocs nem oda figyeltünk, de te vagy a leg feltűnőbb tag szóval nem kell izgulni mindenki észre fog venni.
- Az nekem a legjobb ha nem engem ismernek fel hanem titeket na de mindegy menyünk valami jobb helyre ahol bunyó vagy szórakozás esetleg mindkettő van. – na jó látszik izgulok még egy normális mondatot is alig kaparok össze ezek nem biztos hogy a legjobb emberek lesznek erre a feladatra de majd kiderül.
- Rendben akkor először egy jó kis buli. – jelentette ki Pein a többiek bólintottak és már mentünk is
El is mentünk egy jó kis szórakozóhelyre persze kocsival. Mindenki nagy haveroknak nézett minket mi pedig leültünk egy asztalhoz dumáltunk és nézelődtünk. Mind egyszerre indultunk meg az asztaltól különböző irányokba de mind ugyan azzal a gondolattal a kiszemelt csajt be kell cserkészni. Ők 5 perc alatt eltűntek de csak egy-egy csajjal én viszont egyszerre kettőt fűzök ami kicsit nehezebb aztán mikor már éppen sínen voltam megjelent 10 csávó nem éppen bulizós hangulatban aztán az egyik valamit mutogatott… nem is ezek kézjelek basszus ninják. Lassan különböző irányokba mentek az egyik rám nézett de aztán máshova ment amiből azt szűrtem le hogy ismer és nem én vagyok a célpontjuk. Egy idő után én és az általam fűzött csajok is célkeresztbe kerültünk. Basszus még mindig nincs chakrám pedig már fél éve volt hogy rám támadt a Hyuuga klán és lezárta az összes chakra ellenőrző pontom. Állítólag pár nap alatt helyre áll. Na persze fél év után még mindig nincs chakrám. Lassan azért elkezdtem összpontosítani mire mind a 10 klónokkal felém fordult. Ez azt jelenti van chakrám. Ha sikerül bekapcsolnom a Sharingant akkor nyert ügyem van. Mind elkezdett kézjeleket formálni majd mindet elkezdtem érteni ami azt jelenti aktív a Sharinganom. Na akkor másoljunk valami értelmes technikát. Mivel a Sharinganom aktív volt mindet megjegyeztem és tudtam hogyan védjem. Csak tűzgolyók és klónok voltak. Ez nekem meg sem kottyanna ha teljes chakrám meglenne de nincs. Maximum 2 chidori és kifujt. Na akkor a két csajnak kell fedezék először aztán lehet aprítani a népet. A két csajt felkaptam és a bárpult mögé vittem őket. A sharinganom és a sebességem végre a régi a ninják is alig tudtak követni . Már aki tudott mert sokaknak az sem ment a csajok pedig azt sem vették észre hogy elindultam velük. Most jöhet a bunyó. Nem használok technikákat mivel nincs elég chakrám hogy a klónokat és az igazi ninjákat is abból szegyem le. Kell egy kis aprítás előtte. Neki rohantam puszta kézzel a tömegnek. Egy két kunai felém szállt de elkerültem majd átgázoltam vagy 20 klónon. Elég béna klónok ha ütni sem kell őket csak nekik kell futni. Ekkor örültem volna ha nem csinálnak helyettük még 50 klónt. Úgy tűnik nem túl kemények mert nagyon a túlerőre nyomnak kevés chakrából ha ez így van begyújtok alájuk. El is kezdtem a kis jutsum. Apró tűgolyók százait indítottam el az ellenfeleim felé. Mivel voltak vagy 200-an sokat eltaláltam de ügyesek voltak és védték. Surikenek kezdtek el felém szállni. Egy párat elkaptam és mikor közéjük értem különböző irányokba eldobtam őket. Sajna csak klónokat sikerült eltalálnom ninját egyet sem. Gyorsan körbevettek de ez nekem nem volt gond. Elkezdtek minden irányból támadni puszta kézzel. Gyorsnak kellet lennem és védenem kellett mindet. Főként a felső testem támadták amit nem értettem ha a földre vinnének az sokkal gyorsabb lenne. Ez nekem ad sok előnyt egyszerőbb valamivel a védekezés. Sajna nem akarom nagyon elhúzni mivel a sharingan most minden mozdulatot elemez ami nem is lenne gond ha nem kerülne chakrába. Gyorsítottam a tempón és sorra elkezdtem a védekezésből támadást csinálni. Nem védtem a támadásokat hanem gyorsabban vittem be az ütéseket amiknek hála a klónok elkezdtek feloldódni. Lassan de biztosan haladtam majd egy kunai szállt a vállamba. Ez meglepett eddig egy sem volt, jött még egy amit elkaptam a vállamból is kivettem és azokkal kezdem el támadni és egyben védeni az egyre sűrűbben szálló suriken és kunai hadat. Lassan a klónok nagy többsége eltűnt. Csak 6 klón maradt meg a 10 ninja. Ha már így állunk használhatok chakrát mivel ennyivel már csak elbánok. Mivel eddig szerették a klónokat csináltam 2 klónt akik a mögöttem állókat támadták míg én egyenest az előttem álló ninjákra mentem. A tajjutsu sem volt az erősségük. Elég hamar elintéztem 3 klónt és 4 ninját. Mikor megfordultam meglepődtem hogy a klónjaim sehol sincsenek és minden mögöttem álló sértetlen. Simán végignézték míg én itt legyalultam a haverjaikat. Úgy tűnik erős klónokra most nem futja nekem sem. Először a klónok estek nekem amik nem tűntek el az első rájuk mért ütésemtől ami az eddigieknek teljesen ellent mondott. Nem hagytam hogy ez kizökkentsen létrehoztam egy óriási tűzgolyót és eltűnt a 3 klón. Tudtam hogy ez remek alkalom a támadásra mivel nem láttam az ellenfelet ezért felkészültem és nem is volt fölösleges rögtön 2 csávó támadt rám. Mind a kettő két kunait fogott a kezében amibe chakra volt vezetve. Ez szél elemű ninjutsut jelent ami nekem tökéletes elkezdtek együtt egy szélroham ninjutsut amibe beküldtem egy óriási tűzgolyót. A tűz örvényleni kezdett mikor találkozott a széllel én pedig neki rohantam a két ninjának. Egy gyomros és egy oldalba rúgás volt az amit kaptak és mindketten beszálltak a tűzörvénybe. Ezután vártam a maradék 4 ninja válaszát. Egy víz ninjutsu által az egyik elárasztotta a helyet. Ez pont kapóra jön a víz vezeti a megfelelő chidorit. Hál istennek volt ehhez is chidorim. Felugrottam egy asztalra mivel én is a vízben álltam és már ment is a chidori. Csak 3 ninja kapta telibe a negyedik még időben ki tudott ugrani.
- Ezért még elintézlek. – ezzel eltűnt és elvitte a 9 társát is én pedig ránéztem a csajokra akik a bárpult mögött vannak. Ájultan feküdtek. Ekkor meghallottam a rendőröket és a tűzoltókat. Utálok így elmenni ha emberek jönnek de kellett egy teleport ninjutsu amivel kijutok onnan. Gyorsan egy sikátorba teleportáltam magam amivel a veszélyes szint közeléig kimerítettem magam chakra ügyileg. Ki kel találnom valamit hogy minden chakrámhoz hozzáférjek. Most az első az hogy visszamegyek a hotelba és alszom egyet.
Hál istennek nem zavart meg semmi a haza utamon és aludni is tudtam pár órát aztán pedig kajáltam. Gondolkodtam azon hogyan oldhatnám meg hogy hozzáférjek minden chakrámhoz mivel azzal már lazán túlélném itt és laposra tudnék verni bárkit. Na jó biztos sok olyan van itt is akikkel meggyűlne a bajom de alapjában véve a mai kis senkik semmik se lettek volna nekem ha meglenne minden chakrám. Mivel jobb nem jutott eszembe elmentem a közeli park legeldugottabb részébe ahol nyugodtan edzhettem. A famászás elég unalmas de ha ügyesen csinálja az ember a csapdákat akkor elég izgalmassá teheti magának. Mivel volt nálam egy kis felszerelés így volt miből csapdákat csinálni. Eztán még érdekesebbé tettem klónok véletlenszerűen támadtak és nem volt aktív a sharinganom. Ez egy idő után fárasztóvá vált úgyhogy hajnali 4-5 óra körül szépen felmentem a hotel falán a szobámig és aludtam volna ha nincs bent egy csávó akit hamar kitaláltam ki lehet. A csávó aki megigérte hogy elkap az után hogy a haverjait elintézem. Sajna nem maradt túl sok chakrám az edzés miatt ha most harcolunk kinyuvaszt.
- Ha jól érzem te is elég kimerült vagy. – na akkor ő sincs a toppon talán a mostani bunyót is túl élném.
- Hát igen már fél éve nem vagyok a toppon hála a Hyuuga ismerőseimnek.
- Oh tehát ma sem voltál a toppon?
- Ugyan 12 évesen is több chakrám volt már mint amennyit ma visszanyertem
- Ez mindegy holnap 4 a Hollywood felíratnál.
- Rendben ott leszek. – mért mindenki ott akar találkozni vagy harcolni?
Egy jó kis fürdő egy kis sebkötözés és alvás következett. Miután felkeltem ettem és amikor az időt néztem 2 órám volt még a harcig. Nem tudom mi minden fog ott rám várni ezért összeszedtem mindent amit csak használhatok és elindultam. Nem volt ott senki sem. Egy csapdát sem akartam lerakni mivel bármikor megjöhet és lebukhatok. Nem sokkal később megérkezett a várva várt ellenfelem. Mire megjött ellenőrizhettem a területet hogy tegnap mennyire csapdázta tele de sehol semmi 600 méteres körzetben. Meg sem szólalt rögtön egy jutsuval kezdte a harcot amit másoltam is azonnal. A jutsuja által földböl álló sárkányszerű alakokat hoztunk létre amik egymásnak estek nem tudtam elhinni hogy ilyen erős de mégis ilyen kevés chakrába kerülő technika ez. Nem gondolkoztam sokat a következő csapásom egy chidori. Mivel föld elemet használ valószínűleg így nem egy veszélyes alak a számomra. Ekkor meglepett egy szél elemű technikával amit kikerültem és sikeresen bevittem a chidorit. A csávó mellkasán átment a kezem. Nem hittem volna hogy ilyen gyenge. Ezután kaptam egy találatot hátulról. Nem tudom mi talált el csak azt vettem észre hogy nekem száll én pedig elszállok tőle. Ekkor jöttem rá elpazaroltam egy chidorit egy genjutsura. Nem figyeltem. Valószínűleg a két állat egymásra támadásakor hozta létre. Gyorsan feloldottam a genjutsut és nekirohantam a csávónak. Elkeztem sorozni a mellkasát és a gyomrát majd egy chakrával erősített térdeléssel a levegőbe jutattam. Utána ugrottam a levegőbe és oldalba rúgtam majd a másik oldaláról oldalba könyököltem és felé kerültem ahonnan egy sarkalással a föld felé küldtem ahova be is csapódott. Megint létrehozott egy genjutsut de rögtön feloldottam. Nekem esett egy kunaival de gyorsan ki tudtam védeni a támadást és megint sorozhattam én. Sajna elég gyengének tűnik a csávó. Inkább a genjutsukra gyúrt nem az éles harcra. Ekkor jött néhány barátja pontosabban 17. Na akkor egy egész csapat jön az egy chidorinyi chakrám ellen. Ez kicsit sok lesz valószínűleg de vállalom legalább egy jó kis harcban patkolok el és ha túlélem akkor lesz egy jó kis sztorim otthonra amit senki sem fog elhinni nekem. Lassan elkezdtem leutánozni mindenki technikáját és közben folyamatosan megszüntettem a genjutsukat. Mikor ezekből elegem lett akkor fogtam magam berohantam az ellenfeleim közé és nagy sebességgel elkezdtem hajigálni körbe-körbe a kunaiaim és a surikeneimet elég hamar a földre került mindenki mivel mindenkit meglepett a támadásom. Nem hiszem el hogy ilyen bénák. Összeszedtem az összes kinait és surikent amit a földön a ninjákban vagy a ninjáknál találtam. Lassan elindultam haza de valaki megállított.
- Várj mért intézted el az embereimet? – szólt egy ismeretlen hang mögöttem.
- Mert el akartak tenni láb alól. – mondtam hűvösen.
- Akkor én nyírlak ki ha ők ennyire bénák voltak.
De jó nem elég hogy azok a bénák elvitték a chakrám nagy részét pedig senkik voltak még ennek a nagykutyának is rám kell támadnia. Egy hasonló jutsut kezdett el mint a többiek már látom honnan vették. Végignéztem a jutsut úgyis ráérek leutánozni miután létrehozta, de mikor kész lett 2 dolog is rossz hír volt nekem. A jutsu több chakrát igényelt mint a jelenlegi maximumom, és a lény amit létrehozott erősebb az összes eddig általam látott létrehozott vagy idézett lénynél. Eléggé szorult helyzetben vagyok kellene valaki aki gyorsan kihúz belőle.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A hatalmas lény valami mutáns farkasra hasonlított. Elég érdekes volt ahogy a szőrzete összeállt és pikkelytüskékhez hasonló alakot vett fel. Érdekesen de jól nézet ki a holdfényben mivel az egész vadállat megrázta magát és látszott kristályból áll. A látvány jó volt csak ne akart volna kinyírni. Nem tudom mivel fogom darabokra zúzni ezt a szörnyet de hamar ki kell találnom valamit ellene. Míg gondolkodtam megindult a hatalmas kristályszörnyeteg felém. Nem jutott jobb az eszembe mint hogy chakrát irányítok minden izmomba és megállítom a rohamot. A roham végén a fejével akart eltarolni a Kristályfarkas ami nekem tökéletes volt. Gyorsan elkaptam a fejét és az általa adott lendület és a saját magamból kipréselt erő segítségével a levegőbe emeltem az állatot a fejénél átkarolva. Tudtam ha nem vagyok elég gyors minden chakrám elfogy ezért gyorsan összeroppantottam az általam lefogott fejrészt amire az állat teste végighasadt és eltűnt a felső álkapcsa. Kicsit megcsúnyult de még itt van és újra támad most a karmaival amiket elkerültem. Gyorsan felugrottam az állat hátára és megkerestem a repedést a hátán. Amikor megtaláltam azt kezdtem el püfölni. Lassan de biztosan hasadt tovább minden egyes ütéstől az állat amikor elég nagy volt a rés 2 kunait feszítettem bele és ellentétes irányba elkezdtem szétfeszíteni a repedést mire az állat kettéhasadt. Egy ellenfél kipipálva már csak egy ninja ellen kell harcolnom… sharingan nélkül. Túl kevés a chakrám le kell kapcsolnom a sharingant különben belehalok a használatába. Lassan elkezdett nekem futni az ellenfelem kunait tartva a kezében én pedig ketőt fogtam és védekeztem. A sebessége lenyűgözött alig tudtam védeni sharindan nélkül. Teljes 2 chidoris chakrával se mennék ellene semmire. Talán ha mindhez hozzáférnék elverném de akkor sem egy könnyű csata lenne. Hátra futott és kézjeleket formált. Két átlag farkas méretű kristályfarkast küldött. Mondhatni az előző klónjai csak kicsiben. A farkasok nekem rohantak. Ez a csávó alábecsül én vagyok a nagy kutyaszelídítő a kóbor kutyák nagy távolságban elkerülnek. Ameik hamarabb elért az kapta az elsőt eltörtem az alsó álkapcsát egy jól irányzott gyors rúgástól és elég komolyan megrepedt az arca. A másik kutya is megállt. Egyszerre akarnak időzíteni ami össze fog nekik jönni ha így haladnak. Szemből, slégan, két oldalról, támadnak. A baloldali a sérült a lábamra megy míg a jobb oldali a fejemért ugrik ha jól látom. Gyorsnak kell lennem. A baloldalit fejbe rúgtam míg a jobboldalit elkaptam a két kezemmel és pörögni kezdtem. Végén amikor elengedtem a két farkas egymásba csapódott és meghaltak. A következő pillanatban azt látom hogy már 8 kristályfarkas akar megtámadni. Ez a szemét addig csinálta őket míg én az első kettővel harcoltam, és ha ez így folytatódik ezek a kis senkiházi kristályfarkasok fognak kinyírni. A farkasok nem támadtak csak vártak. Nem értettem miért de aztán észrevettem. Áll valaki mögöttem és nem az ellenfelem. Nem tudom hogy mit akar de ha ellenfél akkor elég rosszkor jött mivel már valaki bizonyára kinyír nélküle is de ha velem van akkor köszönöm nyírd ki a ninját én kinyírom a 8 farkast és kvittek vagyunk.
- Sasuke nem hittem hogy ilyen rossz helyzetbe fogsz kerülni. – ez Kakashi hangja mit keres itt? Ő nem tud segíteni… vagy mégis?
- Ha tudsz segíteni akkor megköszönném ha megtennéd ha nem akkor pedig menj el mert sok dolgom van ma még.
- Nyugalom segíteni jöttem. Bár nem hittem volna hogy valaha is szükség lesz rá hogy én segítsek neked azután hogy megtanultad tőlem a chidorit. – mi? Nem emlékszem kitől tanultam de az biztos hogy nem tőle hiszen eddig nem is ismertem és még chakrája sincs.
- Oh Kakashi a második legidegesítőbb személy Los Angelesben.
Ekkor Kakashi elindított egy chidorit és nekirohant a ninjának míg nekem a kristályfarkasok ugrottak nekem. A farkasok nagyobb sebességgel rendelkeztek mint az előzőek és erősebbek is voltak. Nehéz volt elkerülni őket. El akartam érni hogy fogyjon a chakrából ami ezekben a dögökben van és lelassuljanak. Igen lassultak, de én is lassultam hiszen már eléggé kimerítettem magamat a nap folyamán ezzel a néhány kis semmi harccal. Nem tehetek túl sok dolgot fogtam magam bevettem néhány vitamin- és vértablettát és elővettem két kunait. Az érdekes az volt hogy egy kicsit nőtt a chakraszintem. Nem tudtam hogy mitől, de valószínűleg lehetett egy kis chakratabletta is a bevett tabletták között aminek nagyon örültem. Nem volt túl sok de a sharinganom ismét használhattam egy rövid időre. Így rohantam neki az egyik kristályfarkasnak amit sikeresen darabokra zúztam egyetlen kunai eldobásával. A kunai sebessége akkora volt hogy darabokra törte a kristályfarkast. A kunai is darabokra tört ugyan de az nem volt fontos mivel az ellenfelem is darabokban van. Legalábbis az egyik. Megfordultam a mögöttem álló kristályfarkasokhoz. A kristályfarkasok mind csak néztek. Nem mertek támadni mintha valódi félelem lenne bennük pedig csak jutsuval hozták létre őket. Félhetnek hiszen van miért de azért meglepő hogy éreznek, hogy van ilyen jutsu is. Lassan előkaptam a kunaiokat amikkel legyőzöm őket és eldobtam. Az összes darabokra tört én pedig kikapcsoltam a sharinganomat ne vigye el az össze chakrám. Lassan megnéztem az összes kristályfarkas maradványait és az egyikben érdekes dolgot találtam. Egy miniatűr kristályfarkas. Gyönyörű volt ahogy több színben pompázott ott. Teljesen olyan volt mintha egy kölyök kristályfarkas lenne. Érdekesen hatott hogy élettelen dolognak van olyan mintálya ami arra utal hogy élő. Nem is egy hanem több. Néztem ahogy Kakashi harcol a ninjával. Ott is voltak kristályfarkasok. Láttam ahogy a tűzgolyó által megvilágított farkas milyen sokszínű és mennyire fél a tűztől. Teljesen olyan mint egy valódi farkas. Nem tudom milyen speciális kristályjutsu ez de nagyon érdekes. Lemásoltam tehát már én is ismerem ezt a technikát és majd megnézem mennyire is valódi a farkas másolat. Lassan odamentem Kakashihoz aki egy chidorival a földre küldte ellenfelét. Közben körbenéztem és láttam hogy a farkasokból elszállt az élet de még itt vannak.
- Mi történt veled az elmúlt pár évben Sasuke? Nagyon elgyengültél. Kevesebb chakrád van mint akkor mikor eljöttem.
- A Hyuugák tehetnek róla. Elzárták az össze chakraellenőrzőpontom úgy féléve és azóta se tért vissza szinte semmi ami van azt is tegnap szereztem vissza.
- Értem. Ez esetben… - ekkor minden elsötétült talán túl sok chakrát használtam vagy a testem merítettem ki túl nagy mértékben. Nem haltam meg érzem ahogy valaki visz valahova majd letesz.
Másnap a szállodában ébredtem fel. Nem tudtam hogy kerültem vissza, de mivel fájt mindenem megvolt néhány sebem és a farkas amit elraktam is itt volt tudtam hogy megtörtént minden nem csak álmodtam. Felkeltem lezuhanyoztam és gondolkodtam hogy mit tegyek. Ha nem használok chakrát az örökség miatt halok meg ha meg használok akkor azért. Ekkora csapdában még életemben nem voltam. Egy megoldás lehet az után hogy Peinék elfeledkeztek rólam. Irány Kakashi. De merre lehet most?? Nem indulhatok el csak úgy a fejem után ha egy csomó ember ki akar nyírni. Ha megtalálnám a chakra nyomait talán lenne esélyem megtalálni. Ha az utcán megy akkor alakot váltok ha nem akkor követem ahogy tudom. Lassan koncentrálni kezdtem és meg is találtam azt amit kerestem Kakashi elég sok dolgot csinált itt így elég sok chakra nyomot találtam. Megtaláltam az elvezető chakra nyomot is. A lapos tetejű házak tetején ugrálva haladt a nyom. Akkor egy kis chakra minden ugráshoz és meg fogom találni. Néha becsatlakozott másik chakra is gondolom megtámadták de azok 1-2 méter után eltűntek. Lassan kiértem a városból egy erdős területre értem. A fákon haladva követtem a nyomát végül eltűnt a nyom. Lemásztam a fáról és gyalog mentem tovább. Egy idő után egy házat találtam és Kakashi is ott volt. Ez az indulás hátha segít egy kicsit. Egy gondom volt. Nem tudtam oda menni hozzá. Nem tudom mit csinált de megközelíthetetlenné tette a házát. Gondolom valami jutsu vagy nem tudom a lényeg hogy lehetetlen bejutni és úgy tesz mintha nem is hallana akkor ez bukta. Nem tudom mit tegyek most még haza nem tudok menni. Egy biztos ha valaki rám támad kinyírom. Lassan visszamentem a városba. Nem volt váratlan hogy sok helyről különböző chakrákat éreztem míg pisztolylövések sorát hallottam ugyan onnan. A ninják és a maffia harcoltak. Nem izgatott annyira. Ha egymást ölik az nekem jó. Lassan kerestem magamnak egy bunyóhelyet és verekedtem egészen estig. Meg is élhetnék ebből ha idevalósi lennék de most ez nem lényeg inkább mennyünk vissza. Sok pénzt nyertem itt ami később jól jöhet bár az most van rengeteg, de ki tudja mit hoz a holnap. Lassan letelnek majd a napok de addig túl kell élnem. Holnap valami igazi harcba megyek hátha kiderül valami értelmes abból amit az ellenfelem mond majd. Felkészültem elláttam a sebeim és zuhanyoztam majd irány aludni holnap egy igen kemény ellenfelet akarok leverni. Mikor felkeltem felöltöztem és mindent összeszedtem és indultam is valami erős ellenfelet keresni. Alakot váltva sétáltam az utcán hogy a ninják megérezzék a chakrám. Nem telt el túl sok idő mire egy fazon elhívott egy hosszabb sikátorba. Nem tudom csaj volt e vagy pasi mert elég fura ruhát viselt. Nem tudom mennyire lehet erős de ha egyedül van az elvileg jó jel.
- Nem tudom ki vagy de mivel chakrát használsz kinyírlak. – a hangján hallani hogy csaj.
- Nem tudom kivel lehet bajod hogy ha chakrát használok kinyírsz de én nem vagyok éppen idevalósi. Konohai vagyok. – erre meglepődött és leült. Levette azt a fura ruhát ami volt rajta (ami alatt utcai ruha volt) és keresett egy helyet a sikátorban ahol beszélgethetünk.
Hosszas beszélgetés alatt megtudtam hogy a ninják azok mind 1950 körül kezdtek el nagy mértékben átjönni Los Angeles-be. A ninják próbáltak elhelyezkedni sok területen ha más nem az erejükkel de ez nem ment nekik, mert aki megtudta hogy kik ők az rettegni kezdett tőlük. Még a film iparba trükk mesternek sem mehettek mert féltek tőlük. Később a maffia hatalmas előretörésekor kérték fel őket hogy szorítsák vissza a maffiát. Mivel a maffia így le volt korlátozva a maffiaháborúk terén a városban egy hihetetlen méretű maffiózó csoport jött létre mi végül egyetlen kézbe került. Lassan egymás ellen kezdtek harcolni a ninják és a maffia ami kicsit beárnyékolja az egyeduralmat de ők nem akarnak saját területeket létesíteni csak meg akarnak élni valamiből. Lassan azt is kezdte magyarázni hogy miért harcol ezek mellett a ninják ellen bár nem fogtam fel belőle túl sokat mert még a másikat kezdtem emészteni. Valami volt a szüleivel meg a pasiával és a testvéreivel, aminek sok köze van a ninjákhoz és a maffia elleni harcukhoz. Hosszasan regélte és a végén annyit megértettem hogy már csak ő maradt meg nincs senkije sem.
- Mért nem kezdesz inkább valahol új életet és lépsz túl ezen. Már biztos észrevetted, hogy ennek nincs túl sok értelme.
- Hova mehetnék mindenhol félnének tőlem. – én tudok egy helyet ahol nem.
- Konohában nem félnének tőled.
Megcsillant a szeme akkor mikor ezt kimondtam. Mintha remélte volna hogy ezt a kiutat ajánlom neki. Nem tartott túl sokáig az öröm amit az arcáról le tudtam olvasni mivel ninják jöttek a sikátorba. Rettegni kezdett. Oh kemény az ellenfél. Ez egy remek hír nekem.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------