- Szia kicsim valami baj van? – Nos erre olyan tekintet kaptam amit nem tudtam hova tenni, valami idegesség meglepődés harag talán ilyesmi alkothatja…
- Mit keresett nálad Sasuke az éjjel közepén? – Heee?
- A hülye őseink találták ki, de sikerült elüldöznöm! – Gondolok vissza kárörvendő mosollyal…
- Aha és utána? Mit keresett az ablakodnál aztán a szobádban? – Ezt meg mégis honnan tudja nem haza ment?
- Az a hülye ellopta a nyakláncom és visszahozattam vele! – Nos ez igaz de ahogy látom nem nagyon érdekli a mondandóm…
- És ezt most higgyem is el? - Idegeli magát és egyre jobban rám ragad az idegbaj:
- Miért azt hiszed hazudnék neked? Ne haragíts mert az a balfasz már egyszer felhúzott! – Ököllel a mellettem lévő falba vertem, hogy ne Narutot kapja telibe… De ráütött az asztalra és közben üvöltött:
- Na ne hazudj nekem mond mivel jobb ő mint én? – Mi van?
- Mégis mivel lenne? Te kedves vagy, legalábbis eddig nagyon úgy tűnt ő meg egy seggfej állat aki csak ahhoz ért, hogyhogy bassza fel az agyam! – Erre nekem jön és megpróbál hasba vágni de megfogom az öklét és kicsavarva a kezét a háta mögé kerülök és úgy pofáznék tovább de mint aki meg se hallja kitépi kezét és újra nekem jön a hasam akarta eltalálni én meg el hajolni de balfasz voltam szóval a karom még elkapta és rávágott az asztalra ami el is tört a súlyom alatt… Na ne ez fájt.. Nem érdekel, hogy a pasim vagy ezt most visszakapod! Legalábbis nagyon megakartam ütni de egyszerűen nem ment, szeretem és ezt nem győzi le az ideg… Szóval amikor megakarom ütni inkább csak megfogom a kezét és próbálom lefogni de semmi hatása, aztán kivédve a támadását megpróbálom kigáncsolni de én esek el… Felugrok és újra megpróbálnánk megütni egymást de Sasuke hangját hallom és valaki lefogja Narutot én meg megállok az ütéssel…
- LEÁLLNI!!!!!!!!! – Üvöltött mint a sakál.. -Mi a francnak támadsz rá a barátnődre? – Kérdezte Narutotól de szentem te se kapsz értelmesebb választ mint én…
- Te csak kussolj rohadék!
- Mi a f*sz bajod van már megint?
- Ti ketten vagytok a bajom. – Mi az, hogy MI ketten?
- Na oké valaki magyarázza el mért támadt rá Naruto Sakurára. – Hát ha én ezt tudnám…
- Mintha tudnánk egyszer csak elkezdték szétverni a termet!
- Na akkor te mond meg Sakura, mert Narutoból semmit nem lehet ilyenkor kiszedni.
- Ha még egyszer bemered tenni a lábad a házamba a családoddal együtt vagy nélkülük úgy kiváglak, hogy kezed lábad nem éri a földet! - A te balfaszságaid miatt te barom!
- Oh azok a hülyék! Mit képzelnek, hogy minden úgy van ahogy elképzelik. Látnak néhány dolgot és máris azt mondanak amit akarnak. Csináljatok azt amit akartok, én leállítom a pletykagépeket. – Akkor a pletykákból szűrt le hülyeséget?Na ne… Ellökte Narutot és elfutott… Ám Naruto nem állt le ennyitől sajnos… Újra nekem rugaszkodott én meg győztem kikerülni a támadásait, lassan a falhoz szorultam és bekaptam egy gyomrost, én meglepődtem, hogy ekkorát kaptam. …Naruto is megtorpant egy pillanatra aztán a falba ütött pont a fejem mellé, én elkapom a karját és levágom, a földre..
- Azt hittem már ismersz ennyire! Én soha a büdös életben nem tudnálak megcsalni de tudod mit? Ha ennyire nem tudsz nekem hinni akkor inkább hagy békén! Nem kell olyan aki nem tud bízni bennem! – Ezzel kirohanok a teremből futok, futok közben folynak a könnyeim…. Befutok az egyik üres tanterembe király most senki nincs itt sőt első és második órája se lesz senkinek legalábbis itt… szóval bebújtam a sarokba és kisírtam magam… Legalább senki se látott meg ez nagyon jó ha most még megtalálnának így tuti halál…. vártam még egy darabig már a második óráról akartak kicsengetni mikor bementem a mosdóba rendbetettem magam és. A harmadik órára már bent leszek… Elmentem megkeresni a tatyóm aztán be is támolyogtam harmadik órára senkiről sem vettem tudomást a teremben, így tűrtem el az egész napot… A hatodik óra után megyek kifele a suli kapun és kit látok meg? Egy fekete hajó és szemű idióta balfasz senkiházi idiótát… Igen Sasukét akit most talált meg a végzete…
- Mégis hogy mersz a szemem elé kerülni te állat? - Futok neki egy öklössel ha akarod ha nem most kinyírlak...
Ehhez most nincs túl sok kedvem, de ha akarod... - ököllel erőből arcba vágott amitől véres lettem. De ez nem az én vérem hanem az ő ökle egy merő vér de newm érdekel akkor sem kegyelmezek!
- Anyád! - Üvöltöm és megragadva karját átfordítom fejem felett és úgy fejbe rúgom, hogy csúszik négy métert...
- Kösz. - erre a mellettem lévő falba vágtam, úgy hogy átütöttem, majd azt használtam támaszként hogy felálljak. - Most én sem vagyok a legjobb kedvemben, nem szívesen harcolnék magam ellen.
- Újra nekifutottam nem fog legyőzni! Most vagy eltöröm a gerincét vagy a nyakát tekerem ki lehet választani, de mondjuk közelebb van a háta szóval hátba rúgom megfogom a karjait és hátra feszítem a lábammal pedig a hátát nyomom a föld fele.
- Most már dögölj meg! - Megpróbál kiszabadulni de körmöm a karjaiba mélyesztem amitől felüvölt és a vér is kezd kiszivárogni a sebekből, jobban hátrahúzom a karjait, emiatt is üvölt... Éld csak át a kínok kínját én is azt éltem át miattad! Bal kezével valahogy sikerült fellöknie mindkettőnket a levegőbe mi van ez a szerencsétlen nem ismeri a gravitációt? Elengedtem, hogy ne, hogy rosszul essek de nagy hiba volt… Fejberúgott amitől a betonba fejeltem azt hiszem itt a vége.. Sose tudom legyőzni de miért? Haljon meg! Hátba rúgott amitől nekicsapódtam egy falnak… Most már azt csinálsz amit akarsz ha már az életem tönkretetted akkor ez már nagyon nem érdekel... És beájultam… Ezután semmi csak feketeség kóma? Lehet… Nem vagyok se éhes se szomjas akkor infúzió, és ezzel a kóma is együtt jár tökéletes akkor legalább van időm pihenni.. Sajnos túl sok is…
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A testem fáj.. de fel akarok ébredni és ha nem is bosszulom meg Sasukén azt amit tett de szeretnék az életben elérni valamit, ha most meghalok akkor tuti úgy fognak emlékezni rám mint egy vesztesre, és ezt nem akarom! Fel kell ébrednem és mindenkinek megkell mutatnom, hogy igenis van annyi bennem mint másokban! És ha már a szerelem végleg cserbenhagyott nincs is ami elvonná a figyelmem a sikerekről amik akkor is az enyémek lesznek! És felébredek, És hát először kit is hallanék meg ha nem valaki olyat akit most a hátam közepére sem kívánok…
- Látom rosszkor jöttem. Remélem most már felépülsz. – Hallom Sasuke hangját
- Elárulnád mi a francot keresel itt? - Kérdezem halkan még semmit mondó hangon.
- Ha már voltam olyan kedves hogy kifizettem a műtéted, és az ittlétedet, akkor gondoltam megnézem mennyi haszna volt ennek. - és ezzel kinyitja az ajtót.
- És most hálásnak kéne lennem? - Hát a zárójelentésből úgyis kiderül milyen műtét kellett szóval...
- Nem kell hálásnak lenned, hiszen én döntöttem úgy hogy fizetek mindent. Ja és a nyakláncot tartsd csak meg nem kell a pénz. – Mi ez a hirtelen fordulat?
- Felőlem... De egy kérésem azért lenne és nagyon örülnék ha meghallgatnád... - Csak most az egyszer figyelj rám és utána azt csinálsz amit akarsz…
- Figyelek. – becsukja az ajtót
- Szerintem ez nem lesz nagy kérés bár már többször is elmondtam de eddig valamiért nagyon nem sikerült betartani. Pedig tényleg csak egy nagyon egyszerű kérés. Létszíves maradj ki az életemből, valljuk be eléggé elsikerült cseszned az eddigi ügyködéseiddel... - Nem is tudod mennyire...
- Ha te tudnád, hogy mennyire nem akartam eddig sem beleavatkozni, csakhogy ezt eddig valaki mindig elrontotta, és ezen gondolom tudod kit értek. – Tsunade mi? Üzenem neki, hogy elmehet a jó büdös .. be ha még egyszer mellém akarja rakni ezt a.. nah jó már káromkodni sincs kedvem…
- Ezentúl úgysem rak minket egybe szóval mind egy nem?
- Hát remélem igazad lesz, de van egy olyan érzésem, hogy ezentúl minden csak rosszabb lesz.
- Chh azt megnézem! - Nem fogom feladni az álmaim de akkor tényleg átiratkozok valami bentlakásos suliba...
- Akkor nézzük meg mik is lesznek holnap még azok amikre készülni kell... Matek és... Más már nincs.
- Nagyon jó, akkor már csak azon kell átverekedni magam...- Lehetőleg ügyesen... Ő elment szerintem nagyon nem is figyelt a mondókámra, de nem baj. Ha beakarom hozni a lemaradást akkor már most elkell kezdenem a tanulást de hát könyveim nincsenek itt nem baj majd behozatom őket anyával. Nemsokára egy nővér jött aztán egy doki akitől először irtóztam aztán inkább csináljon amit akar effektussal álltam az egészhez. Aztán anyám jött be aki természetesen hozott minden jót kajával megtömött és átadta a nagyszülők üdvözletét akik amúgy a kaját főzték… Aztán beszélgettünk meg minden és kérdés ellenére is elmondta hol van apám…. Anyám nem sokkal később eltűnik én meg nagyerőkkel nézem a plafont míg meg nem hallok egy ismerős hangot…
- Mondom hogy nem akarok bemenni. – Hallom meg Sasuke hangját…
- Neked bent a helyed! – Halottam osztály társam hangját..Hee?
- Sziasztok hát ti? - Akkor mondjuk Sasukéról ne vegyünk tudomást és kérdezzünk üdvözlő hangnemben…
- Jöttünk meglátogatni. – Szólalt meg Naruto amint Sasukét próbálja betolni… Naruto? Hogy mer ide jönni?.. De nem itt nem csinálom a fesztivált!
- Engem meg hoztak magukkal de hogy mi a halálomnak. – Na ez jó kérdés…
- Hát hogy lássa Sakura ki mentette meg. – Öhm ő jutatott ide már bocs…
- És azt is hogy ki juttatta ide…- Irónikus…
- Ugorjunk, valaki odatudná adni a tanulni valót? – Az jó lenne.
- Itt van! - nyújtja oda egyik osztálytársam.
- Jaj látom felkészültetek! – Király!
- Sasuke itt maradsz! – A többiek mind rákiáltanak, amint az ajtóban áll… Várjunk ő véletlenül nem levegő?
- Álmotokban! - Vágom rá Sasuke helyett mehetsz!
- Látjátok én szóltam. – És már menne is el de nincs oly szerencsém hisz meglátom Itachit az ajtóban akitől meg Sasukének azonnal tele lesz a gatyája... - Bocsi Sakura, de ha Ita van akkor inkább maradok. – Ne sz*rjá nem bánt.
- Akkor húzd meg magad.... – Itachi más milyen esetben nagyon örülnék de most húzzál má el!
- Gondoltam megnézem hogyhogy vagy, ha már ezért az öcsikém napi 21 órát dolgozott, hogy saját maga által kereste pénzel fizesse ki a kis műtétet, és az ittléted. – Meg ne sajnáljam csak tudod a kínkeserves halálom sem kérte meg rá… De most legalább kijavította az eggyik hibáját.
- Őszintén? Akkor is egy állat marad, aki nyugodtan ronthatja máshol is a levegőt!
- Csak azt a 2-3 órát amit aludt nem töltötte munkával. - közli Naruto amitől a szobában lévő lányok majd szétfolynak hát gratulálok az ízlést nem nektek találták ki…
- Tényleg nagyon kössz előbb még soha nem látott mértékben sikerült elbasznod az életem azt se bántam volna ha éppen egy meccs alatt döglesz meg! – És tényleg így gondolom.
- Látjátok mért nem akartam jönni. Én mondtam hogy gyorsabban gyógyul ha nem vagyok a közelében, és nem véletlenül. – Igen igazad van.
- Látod vannak még értelmes ötleteid és most csá!
- Ita mi most lépünk. Dolgunk van.
- Mégis mi?
- Majd elmondom útközben.
- Hol is van az a kis liba aki nem tudta kinek a volt pasijával szórakozzon? – Nah megjött a műkörmös végzet asszonya…
- Szia Ino vissza nőtt már a körmöd? Mert ha igen szívesen letépem újra.... – Fárassz mást…
- Hé Ino, szerintem jobb ha nem szórakozol Sakurával, mert így is visszajuttat a kis szobába amiben múltkor voltál, csak most nem lesz olyan kegyes. – Ki mondta, hogy beleszólhatsz he?
- Ez a kis liba engem? Fel sem tud kelni. – Nézz és tanulj…
- Vagy csak nem akarok! De ne félj így is porrá verlek csak éppen szájkaratéban. – Na gyere…
- Te engem? Ugyan nehogy azt hidd, hogy vagy valaki. A végén még rájössz hogy egy kis senki vagy aki körül csak azért vannak, mert itt vagy. Amint kikerülsz egy magányos kis k*va leszel.
- Drágám ha én magányos kurva leszek akkor árul már el te hova süllyedsz? Már ha van ennél lejjebb....
- Látom felvágták a nyelved. Nem tudod hogy kihez beszélsz r*banc. Elérhetem hogy az egész életedet itt éld le te kis nyomorék. – És még neked áll feljebb?
- Igen és mégis mit tudnál tenni ennek érdekében vagy várj csak nem vagyok kíváncsi rá hány embernek nyitó szét a lábad kösz... – Hát ezt most nem tudom hogy csatoltam ide bár várjunk megvan…
- Ezért kinyírlak. – Ezzel nekem akar támadni, most őszintén ezen húzta fel magát ennyire? Szánalom. De ahogy megtenné a második/harmadik lépést „gyönyörű” szőke hajába kap egy kéz és kihúzza a korteremből és hát persze miért is ne Sasukéé lenne a kéz?...
- Úgy látom hogy itt mindennek én vetek véget most ami Sakurának rossz lehet.
- Ez most megen mié´ segítetett? – Elegem van ha elvileg ellenlábasok vagyunk akkor mégis minek segít??????
- Ne szokj hozzá.
- A te segítségedhez? Na ne nevettess, előbb kérem a hóhért… - Jah de akkor annak te látod a kárát… Nos hamarosan mindenki elment, csak Naruto maradt és próbált bocsánatot kérni, de az addigi jókedvemnek vége lett és majdnem kihajítottam a korteremből, csak ne jó pofizzon az aki úgy hasba küldött, hogy utána bőgtem mint egy gyerek. … Nos a következő egy hét gyorsan telt mindenféle vizsgálattal persze de a cél szentesíti az eszközt nem de? Mindent azért, hogy minél előbb suliba mehessek edzhessem magam és valamit elérjek majd felnőtt koromban. Nos eljött z első tanítási nap, gondoltam majd kiíratom magam táncról de akkor a tesit is ki kéne hagynom az meg úgy nem jó…Beérek az öltözőbe átöltözök beérek a tornaterembe körülnézek és sehol Sasuke, lehet ez lesz életem legjobb felismerése? Hogy Sasuke ezen túl nem lesz táncórán? De minden rózsaszín jót ígérőt felhőt a sarok törte meg pont akkor m8ikr rápillantottam… Sasuke. Igen életem megrontója éppen ott támasztotta a falat el ne dőljön…
- Te meg már megen mit keresel itt? - Várjunk minek is szólok be? Na nem baj akkor is irritál!
- Tsunade miatt még mindig itt vagyok
- Chh.... - Nem szólok be, nem szólok be.... Ismételgettem magamnak, amíg az óra ténylegesen el nem kezdődött...
- Gyerekek párokba! Lássuk ki mit tud már. - Körbenézek és többszöri összeszámolás után pár tanuló hiányzik... és persze miért ne? Az én párom miért ne most hiányozzon Tényleg csakis ma tudta elkapni a suli undor és kiíratni suliból, de miért, miért akarják ennyire megkeseríteni az életem hisz ha nekem egyedül nincs párom tuti Sasukéval kell táncolnom mert a megszokott párokat nem igazán szokták szétszedni....
- Sakura ennyit ki kell bírni. Remélem menni fog. - na igen ennyi idő remélem nem megterhelő.
- Én is remélem... - Fintoroghatok, akkor sem kerülhetem el a sorsom...
- Csak hagyd, hogy vezesselek, és akkor gyorsan vége lesz.
- Ha nem pofáznál, annyit talán még előbb túl lehetünk rajta… - De nincs igazam? Lassan elkezdtünk táncolni nem igazán érdekelt, hogy mi a szám vagy hogy mit kéne csinálnom, csak hagytam, hogy csináljon amit akar… éppen elvagyok mikor leáll a zene és megszólal Tsunade…
- Nem akartok táncversenyen indulni? Ugyan merev a táncoltok, de remek pár lennétek. – Ez agybeteg vagy csak nem halotta mit csinált velem ez a vadállat?
- A csillagokat ne hozzam le az égről? - Vágom oda a hülye ötletre...
- Kivételesen egyet értek Sakurával. Mi soha nem fogunk együtt táncolni táncversenyen Csoda hogy ezt túl éljük, nem hogy egy versenyfelkészülést, és a versenyt. Ha talál nekem egy normális partnert akkor szívesen indulok de Sakurával soha! – Igen pont ugyan így…
- Nem érdekel ez az enyhe kis kifogás. Ha nem tudsz felmutatni értelmes indokot akkor indulni fogtok.
- Én felhozok egyet! Ha azt akarja, hogy egy nappal a bemutató előtt a sztárja egy kötélen lógjon le egy felhőkarcoló legtetejéről ahol a gravitáció miatt azonnal megfullad akkor indítja. És amúgy is van magának jobb női tanítványa nálam, és még eggy zárásnak mikor ide jelentkeztem nem táncra jöttem ezt maga is tudja, szóval nem indíthat versenyen!
- Az első hogy ilyen esetben nem Saske lógna, aminek bizonyítékát már láthattuk sajnos. Ami a tanítványt illeti igaz, de mire Sasuke velük összerakja a táncot addigra, hogy is felyezzem ki, lesz fontosabb dolguk a sulinál és a versenyzésnél, és egyébként is, ha látnátok hogy mennyire szinkronban vagytok tánc közben akkor nem ellenkeznétek, és az hogy nem táncra jöttél még nem jelent semmit.
- [Akkor sem! - Max majd felfogadok egy bérgyilkost vagy kettőt... - Amúgy nagyon nem érdekel mennyi idő, és igenis jelent valamit mégha magának sokat nem is nekem igen, jah és a nevezéseket egyénileg is visszalehet mondani, szóval ha nem azon akarja magát kapni, hogy a versenyző visszamondta maga meg hoppon marad akkor engem már most ejthet! - Jah majd pont táncolni fogok, mikor amúgy is gyűlölök...
- És ha azt mondom, hogy a fődíj 65 millió?? – Azt hiszi, hogy ez meghat? Engem nem érdekel pénz a sikert nem lehet megvenni azért dolgozni kell!
- Én indulok, de csak mással. És mielőtt bárki vádol nem a pénz vonzott, hanem az hogy tudom melyik versenyről van szó. – Nah ez meg alapból rosszul hangzik szóval…
- Kössz annyit egy hét alatt összeszedek... - Fordultam az ajtó felé, persze tudtam, hogy egy évbe is beletelne annyit összehozni, de nem érdekel apám jól menő vállalatot vezet igaz egy centet nem ad, de ő ezt nem tudja és nyugodtan ringathatja magát ebben az álomban...
- Ezt nevezed hazugságnak? Apád egy fillért nem ad senkinek a pénzből amit megkeres, főleg nem neked Sakura. Meg akarsz szabadulni Sasukétól? Ha megnyeritek többé még látni sem fogod. - az remek lenne.
- Apám nem ad csak akkor ha kell de én nem vagyok egy pénzsóvár szajha jah és még valami, akár az életét is felajánlhatja akkor sem fogok EZZEL együtt indulni... Nincs kedvem egy életre idegroncsnak lenni köszönöm! - Ezzel már ki is fordultam az ajtón ahova eddig nagyléptekkel igyekeztem, szívasson engem ha mer de akkor vagy magamat vagy őt vagy Sasukét nyírom ki választhat… Az öltözőben átöltözök és végigszenvedem az óráimat. Hazamegyek, tanulok edzek fürdöm alszom, semmi esemény, csak unalom…
A reggelem unalmasan telt, tényleg , hogy lehet mindennek ennyire hétköznap kisugárzása? De amint beérek az első órára már tényleg mintha valaki egy megadott forgatókönyvön belül, írná az életem… Nos Sasukét látom meg, éppen felém közelíteni…
- Sakura, azt a kis időt ami óra előtt van, azt rám szánnád. Nincs túl sok kedvem hozzá, de van egy ajánlatom. – Na már megen mivel akarod megkeseríteni a napom?
- Mit akarsz?
- Az ajánlatom az lenne, hogy ha indulsz velem a versenyen, akkor soha többé nem látsz, mondjon bárki bármit, és ha ennek fejében még netalántán nyerünk is, akkor kérhetsz tőlem szó szerint bármit, úgy kifoszthatsz, megszégyeníthetsz, ahogy csak akarsz. Ellenkezni sem fogok, csak ha kiszabod, hogy némi ellenkezést mutassak, hogy élvezetesebb legyen neked. Hidd el ez az ajánlat nem könnyű nekem.
- Kérdésem lehet?... Sasuke te beverted a fejed? Mert ha igen akkor ne ide gyere mutogatni, hogy amúgy is hülye vagy, amúgy a válasz nem. – Chh ilyen marhát..
- Látom nincs meg benned sem a bátorság, sem az a vágy hogy ennyire egyszerűen megszabadulj tőlem, de akkor tegyünk rá egy lapáttal. Ha a mai nap folyamán nem tudlak rávenni elintézem, hogy a következő három évben a lehető legtöbb időd velem kelljen töltened. – Oké akkor innentől elvan döntve BÁRMIT tesz elengedem magam mellett!
- Nem tom melyikünknek lesz nagyobb szopacs, amúgy is nekem pofázol bátorságról? Hát elmehetsz ám a büdös p*csába... – És itt levan zárva legalábbis részemről..
- Hidd el neked lesz rosszabb, és hidd el, az első hónapot sem fogod kibírni belőle. Még nem ismerted meg azt az oldalam amivel én három évig megkeserítem majd minden egyes perced, ha nem vállalod el. Hidd el én még élvezni is fogom. – Élvezni? Tudod mit fogsz élvezni? Mikor úgy megverlek, vagy rosszabb esetben megveretlek, hogy belehalsz.. de nyugalom, nem csinálhatok vele semmit akármennyire is akarom.
- Most féljek tőled? Tudod egy darabig tényleg féltem, aztán rájöttem, hogy hülyeség, és ha most megbocsájtasz, lassan elkezdődik az óra.. – Csak hagynál már a hülyeségeiddel…
- Akkor még nem tudtad hogy ilyenkor mire vagyok képes. – Aha persze…
- Csak, hogy tudd ha ráakarsz venni, hogy veled induljak akkor ne fenyegess és felesleges öngólokat se akarj adni magadnak mert egy olyan szánalmas kérésre még akkor sem fogom elfogadni, ha egy negyvenötöst nyomsz a halántékomhoz... – Ennyi… Elkezdődik az óra, és ez a nyomorék úgy vezet, hogy azt se tudom, éppen hol vagyok.. Jó oké leakar égetni, oké úgyis utálom a táncot szóval nem érdekel!
- Sakura, Sasuke veletek beszédem van. – Igen persze Tsunade,magának mident….
- Nekem is sok mindenkivel beszélnem kéne mégse teszem, magával se fogom...
- A helyedben most mennék. – Anyukád….
- Volt beszólni?
- Gyertek, és ne veszekedjetek. – Persze, persze…
- Mondom, hogy hagyjon békén.. – Ezzel indulnék kifelé de Kakashi nem hagy…
- Ha jól hallottam az igazgatónő hivatott, téged Sakura.
- Hányan vagytok még? – Kérdem egész halkan, ezzel újból lecsillapítva magam aztán normál hangerőn folytatom.. - Mondhatja hallgatom..
- Először gyertek velem, nem itt kellene megbeszélni. – Kapja be, banya… No mind egy elindulunk és lassan elérünk egy ajtóig..
- Először mennyetek be ti! – Há mondom, hogy kapja be…
- Már minek?
- Ne kérdezz csak menny be! - kicsit ingerült Tsunade. Eztán bemegyünk, és mit hallok? A zár hangját, ó hogy rohadna meg maga…..
- A jó kurva... – Már majdnem sivítom de visszafogom magam…
- Felesleges ez a 8 m2-es kis szoba hangszigetelt. – Ki a halál kérdezett?
- Nézzük a jó oldalát úgyse akartam ma tanulni.. – heveredek le egy sarokba..
- Az lehet hogy nem baj, viszont velem vagy egy helyen, és akkor el is kezdem az én kis tervecskémet. – Jah tényleg, rólad el is feledkeztem.. A következő pillanatban, már a hajamat markolja és szabályosan felken a falra, na te meg mit akarsz? Belemélyesztem körmeim, abba a kezébe amivel a hajam markolja, úgy tűnik fáj neki, ezért elenged,mögé nyúlok és egy hatalmas ütéssel a térdhajlatát ajándékozom meg, amitől előre esik. És ezt kihasználva lefejeltem, de mint aki meg se érezte, szaltóval hátra pattant, és elkezdte lefertőtleníteni a kezét.. Heeh?..
- Tudod mit ha nagyon azt akarod, hogy induljak veled fejtsd meg a következőt: Ha nem fenyegetéssel és nem szánalmas fel ajánlkozásokkal és főleg nem ezzel, akkor hogyan tudnál rábírni? – Nah létszi…
- Nem érdekel, hogy mivel tudnálak még rávenni. Tudod, ez így élvezetesebb lesz a végén, nekem legalábbis. Hihetsz bármit hogy akarok csinálni, nem tudod majd hogy mit is tervezek éppen. – Akkor ennyi volt.
- Akkor inkább kibírom a három évet. – Amit mondok azt be is tartom!
- Sok sikert hozzá. Hamarabb fogod felakasztani magad, mint hogy eljönne a verseny napja. – Akkor felakasztom magam na ez hogy tetszik?
- Végrendeletbe megírom, hogy a temetés költségeit te állod.
- Akkor elhamvasztalak, és szétszórlak a házatok kertjében. – Kit érdekel, Akkor már úgyse élek…
- Hmm legalább lesz valami a virágok alatt, amúgy ahelyett, hogy engem próbálsz úgymond szóban kinyírni, kezdhetnéd puhít tani Tsunade szívét, hogy engedjen más partnerrel..
- Abban mi lenne az élvezet? – Neked semmi, nekem annál több lenne, egy szép életem nélküled!
- Azt neked kell megtalálnod, de egyvalamit nem értek, miért pont nekem kéne mennem veled? Most őszintén a homár hozzám képest a táncparkett ördöge...
- Ha én vezetlek akkor van némi tudásod, és Tsunade meglátott valamit. Nem tudom mit láthatott meg egy egyébként falábú csajban, de ha neki tetszett akkor legalább egy bíra a kezünkben lesz, és nem azért mert Tsunade vagy bármilyen rokona a zsűriben lenne. – Kit érdekel hogyan vezetsz? Amúgy is ha lenne egy bíra, kit érdekel? Nagyon nem tudná meggyőzni a többit mert elfüggetlenítik maguk egymástól…
- Nagyon jó, tényleg de egyenlőre amíg ki nem találod mit akarok addig nyugodtan beszélhetsz egyes számba. Mert amíg nem csinálod meg amit akarok addig azt csinálsz velem amit akarsz hidd el engem nem fog érdekelni. – És ez így is lesz, de ha még kiis találod mit akarok akkor is koppanni fogsz…
- Nem kapsz semmit amit kérsz, de ha már ezt így kijelentetted... – Akkor ez van.
- Nem halnál bele, és még az egód se sértené de te tudod. – Ismét felemel újra a hajamnál fogva.. most már letépem a kezed b+! Nos újra felnyúlnék, de valamivel összeköti a kezem…
- Próbálhatod széttépni, de ezt még két sportautó sem tudja elszakítani, ha padlógázzal mennek két különböző irányba. – Nem kértem az elemzést…
- Na és most? Meg erőszakolsz? Olyan pert varrok a nyakadba, hogy abból ki nem lábalsz... – Bár nem hiszem, hogy nagyon lenne gusztusa hozzá, őszintén ha pasi lennék nem kellenék magamnak..
- Szerintem nekem lesz jobb ügyvédem. – Na persze…
- Tőlem aztán. – Éppen megtérdelem de…
- Hahaha. Ez szép volt, és látom acél térdeid vannak. Észre sem vetted hogy mit térdelsz. Tudod, ha az ember ilyenre készül alapvető hogy bevédi a sebezhető pontjait. És ez nem olyan ócska mint amit mások megvehetnek, ezt én gyártattam le. – Ohh hogy fulladnál meg…
- Oké, viszont elengedtél, és ha még egyszer a hajamhoz nyúlsz leszedem a kezed.. – Ha más nem, leégetem…
- Lássuk csak. A kezed meg van kötözve, a lábadtól védve vagyok, és még te diktálod a feltételeket? Azt hiszem ez így nem éppen a helyzetnek megfelelő gondolkodás, de ha annyira szeretnéd rendben. – Elkapja a kezem, és amíg annál fogva falhoz szorít, másik kezével pedig pólóm alá nyúl, és megsimítja a hasam… Azt mondtam mindent kibírok, hát tartom magam ehhez…
- Azért csak békén hagyod a hajam. Amúgy megmondtam azt csinálsz amit akarsz ha azt hiszed, hogy ezzel előrébb jutsz akkor hajrá, de majd szólj nekem is ha rájöttél, hogy nincs értelme. – Leszedte rólam a pólót, és a melltartót. Ohh hogy rohadjon le a kezed.. Fogdosta a melleim, és még nyalogatta is? Bazd meg a jó édes…
- Ha tudnád hogy mennyire megleptél. Azt ne mond hogy Naruto ennyire fatökű volt, és hozzád sem ért. – Hát párszor megjárta az ágyamat de nagyon sokat nem tudott nyújtani, mondjuk nem is ezért szerettem bele, hanem azért mert azt hittem legalább lesz egy pasi aki nem fog csak úgy otthagyni… De minek is gondolok ilyenekre? Áhh ez a hülye…
- Befejezted? – Csezd meg…
- Tehát eltaláltam. Akkor van esély arra is hogy még szűz vagy. – De a válaszom minek is várná meg?
- Álmodozz csak.... – Chh egyszer úgyis megdöglesz…
- És az elmúlt legalább fél évben nem hiányoltad? Szakértő vagyok az ilyenekben, azért tudom nagyjából meghatározói mikor is lehetett az utolsó alkalom. – Szakértő mi? Vagy inkább csak szeretsz találgatni.. Már éppen elakarnám küldeni a búsba, de megakadályoz benne, ugyan is ujjazni kezd aminek hatására észbe kapok…
- Közöd? – Silabizáljunk mit akarhat?... Na mind egy tartom magam!
- Igazad van. Most erre a helyzetre kell koncentrálnom. – Melleimről áttért a nyakamra, rohadj meg létszi… Ámbár érzem ahogy undorodik, hehe, ennyit rólad hisz bebizonyosodott, hogy mit is akarsz, szóval nem szabad elengednem magam, ámbár, erre tökéletes módszerem van hehe…
- Hé nem csak te undorodsz szóval nyugodtan abbahagyhatod...
- Ugyan, csak próbálom megtartani az önuralmat, hogy ne most azonnal csináljam, hanem csak akkor mikor végre felkészültél rá. – Aha persze.. Erre megcsókolt.. anyád kínját…
- CSEZD MEG! – Legyen jó napod… Megpróbálom megrúgni de semmi..
- Tudod hogy kapálózhatsz ahogy akarsz az nem változtat semmi. – Visszatért a melleimhez..
- Dögölj meg... – De sajnos ha csak mondom, akkor nem fog senki megszánni, és megölni helyettem…
- Csak nem még egy csókot szeretnél? - Tér vissza a nyakamhoz... Kihúzta belőlem ujjait, és elkezdte kigombolni a nadrágom. Letérdelt, kezem oldalt tartva nyomta a falhoz. Ezzel az egyik lábam, ezzel lefogva, míg a másikat felemelte, és elkezdett kinyalni…
- Hagyd abba!! – Folytatta, egészen az orgazmusomig… Szabad kezét mellemre tapasztotta, szájával pedig a másikat kezdte szívogatni… Másik kezével pedig, újra ujjazni kezdett…
- Nyugodtan szólj, ha már több kell. Szívesen megadom. – Persze, álmodozz csak…
- Már mondtam, hogy abba is hagyhatod... – Nem törhetek meg! ismételgetem, magamban, és úgy tűnik használ…
- Rossz válasz. – Újra megcsókol, csessze meg a jó édes kurva anyját! megharapom a nyelvem, akkor sem fogom elküldeni a francba.
- Ne merj még egyszer megcsókolni!!!
- Rajtad áll meddig folytatom így. – Folytatta ott ahol félbehagyta, szerencséd… Abbahagyta az ujjazást és újra és újra végigsimít testemen na mi van csak nem erogén zónát keresel? Megnyugtatlak TE nem fogsz találni! Lassan feladja és újra elkezd kinyalni… Munkálkodik rajtam de ennyi minden után már semmi sem érdekel… Aztán újra elélvezek. Ekkor elenged hátrább lép párat és elkezdi bekötni a sebét…
- Elengednél? – Rosszul tettem fel a kérdést, ámbár lehet leesik neki, hogy a kötésre gondolok…
- Várj egy kicsit. Mindjárt megcsinálom. – Chh csezd meg, végez a kezével, felveszi a földről a melltartómat na mi van csak nem kell emlékbe csezd meg?
- Vissza adod? – Azért egy próbát megér…
- Rád adom! – És tényleg elindult felém…
- MI VAN? – De azért csesszed meg, te perverz hülye…
- Ha le én vettem, akkor biztonságosabb ha vissza is én teszem. – Tényleg rám adta, és még a pólóm is visszahúzta…
- Hé nem tod mikor lesznek olyan kedvesek kiengedni? A táskám még mindig az öltözőbe sínylődik ahol egy csomó mindent kilophatnak belőle.. Jah és mondjuk ha már mindenre felkészültél akkor adhatsz egy bicskát vagy egy kést. – Nah lásd csak, hogy mennyit ért a próbálkozásod..
- Nyugalom a táskádat nem kell féltened, ugyanis Tsunade biztos a szekrényedbe juttatta. Azt hogy mikor engednek ki nem tudom, ezt Tsunade dönti el. Attól függ mit lát jónak. Kést pedig nem hoztam, mivel azzal te veszélyes lennél, és egyébként is nincs olyan kés amivel azt elvágnád, viszont talán hamarosan leveszem rólad.
- Oké akkor az a hamarosan elmúlt leveheted... – Menj a jó büdös francba…
- Viseld el még egy darabig. Én sem nyertem neked sem szabad mindig nyerned. – Chh de sikerült megaláznod, ám igaz ha nem ismerem el akkor meg se történt igaz?
- Köcsög vagy, tudtál róla? Mondjuk minek is mondom egy ilyen állatnak, de csak, hogy tudd még ha lettem is volna olyan hülye állat, hogy megsajnáljalak és mondjuk indulnék veled a versenyen, azt az esélyed az előbbi akcióddal tökéletesen elbasztad szóval most már tényleg nem kell nagyon erőlködnöd. – És ennyiből nyertem, és az ezzel járó halovány mosoly is megjelent a számon…
- Látom azt hiszed sikerült győznöd, de ez volt a leggyengébb próbálkozásom csupán. Még ezer más dolog van amivel elérhetem vagy a szenvedésed, vagy hogy indulj a versenyen. Valamelyik célom el fogom érni, és hidd el, e versenynek sokkal jobban örülnél, mint a háromévnyi szenvedésnek, és... – Ekkor ajtó nyitódást halottam, amíg nem figyelt visszagomboltam a gatyám mert azt eddig elfelejtettem…
- Állok elébe! – Hát ha ez nem is de az éppen kinyitódott két ajtó érdekelte.. mit nézel csak egy fürdő meg egy konyha…na álljunk meg mi van?
- Itt leszünk egy pár napig. – Az baszna be!
- [Na bazd meg, ez már személyi szabadság jog sértés nem? - Fel állok ahhoz az ajtóhoz megyek amelyen bejöttünk az összes eddigi dühömet beleadva mit inkább Sasukén élnék le fogva akkorát rúgtam az ajtóba, hogy az majdnem falall együtt dölt ki, nah jó azért annyira nem de lett baja, de a legjobb szabad az út...
- Várj! A kezeidre szükséged lesz. Most már hogy a feszültséged levezetted gond sem lehet belőle.
- Na végre. - Nyújtom felé összekötözött mancsaimat.
- Tsunadéhez vagy inkább eltűnsz? – Jah persze, majd tárt karokkal Tsunadéhez fogok futni és lefejezni mi?
- Holnap fogok menni de akkor már perrel. De mivel te úgyis oda mész mond meg neki, hogy hazamentem.
- Elintézve. Ja és akkor hátul menny ki, mert tuti elől fog várni. A tornacsarnoknál kimész és ott kimész a kerítésen vagy a tornacsarnoktól balra megkeresed a nyitott ajtót. Sok sikert hogy ne ütközz tanárba.
- Cás! - Ezzel sprint, elmegyek a táskámért össze cuccolom, és a hátsó kijáratokon kijutok, hazaérve elsuhanok minden mellett be a fürdőbe megnyitom a meleg vizet, ledobom a ruháim, és bevetem magam a zuhany alá. Szemeimből folynak a könnyek, hogy mert eggyel talán hozzám érni? Annyira utálom, hogy az már fáj basszus… Fogom magam és ököllel akkorát ütök a csempébe, hogy az beszakad, nekem meg pokolira elkezd fájni a kezem… Ezentúl lefogok járni a sikátorokba és addig verem a népet amíg talpon vagyok! Ha már őt nem is de legalább a többieket leverem!
- Csinálhatod a következő két adagot. – és meg itta a maradékot.
- Oké, adj hozzávalót, ha már mindent eltettél... - Nah most már csak órák kérdése…
- Tessék. – dobja nekem
- Nah és? Min töröd a fejed? Mi lessz a következő.. úgymond büntetésem ha még lábra tudsz majd állni, amit én kétlek.. - De mondtam nálad az úthenger se akadály...
- Azt tervezgetem elég szépen, mert hát elég jól bírod a dolgokat. Mondjuk, lassan talán érzem a hatását a kis plusz adalékodnak. A tiédbe ha jól gondolom nem keversz semmit, vagy tévedek? Még nem tudom mi az, de tudom hogy hat, mert nincs az azaz isten hogy ennyi pia elkezdjen máris kiütni.
- Ez van lehet a korházi levegő teszi, amm az adalék? Hát szóval az úgy van, hogy aki bírja az bírja aki nem azt pár üveg azt hello! - Végül is..
- Add csak ide mind a két bekevert adagot. - kikapom a kezéből, majd mind a kettőbe beleiszom. Az íze igen különös de ismerős. Melyik drog ez?? - Milyen minőségű drog? Könnyebben megmondom mi az adalékanyag ha azt tudom.
- Nah már, az egyik az enyém volt... - Igyad csak, olyan mint az édesség mi? És az alkohol miatti erjedéssel meg kapja ezt az ízt amit annyira imádok.. megitatni másokkal....
- Nem nyavalyog! Mond meg szépen nekem milyen a minősége egy tízes skálán a drogodnak. Akkor mint szakértő rögtön megmondom mivel is dolgoztál. – Dobja vissza a normál adagot…
- Chh és ,még te mondod magad szakértőnek? Ha megfigyeled a kombinált ízeket, akkor megtudnád mondani. Amúgy is mi nem jó abban, hogy alszol pár hónapot? - Hehe~
- Ezen a téren a legelterjedtebb most melyik is??? Az két éve volt, az tavaly volt, akkor ahogy belőled kinézem, vagy angyal port, vagy annak az egyik finomított verzióját használtad rajtam. Átlagosan 3-4 hétre kiüti a leginkább rászokottabb embert is, viszont velem holnap megint beszélgetned kell. Adagtól függően holnap délután egy, és öt óra között találkozunk. – Mondta hosszasan, legurított az üvegtartalmának felét majd bealudt. Annyitól még a legrászokottabb is egy hónapig húzza a lóbőrt, ám báron akkor nekem vége is van a gyerekfelvigyázó szolgálatnak... Elmentem a szekrényig kivettem belőle egy üveg pálinkát, újra ne aggódj, rúgtam az ablakot, de most eggyel feljebb mentem, és onnan a tűzlépcsőn lejutottam és sprinteltem egész nagyanyám lakásáig ami egy a városhoz csatolt faluban volt. o
tt bemásztam az ablakon, és elbújtam a pincében nah itt még a saját anyám sem keresne...