- Hazaérve elsuhanok minden mellett be a fürdőbe megnyitom a meleg vizet, ledobom a ruháim, és bevetem magam a zuhany alá. Szemeimből folynak a könnyek, hogy mert eggyel talán hozzám érni? Annyira utálom, hogy az már fáj basszus… Fogom magam és ököllel akkorát ütök a csempébe, hogy az beszakad, nekem meg pokolira elkezd fájni a kezem… Ezentúl lefogok járni a sikátorokba és addig verem a népet amíg talpon vagyok! Ha már őt nem is de legalább a többieket leverem!
- Csinálhatod a következő két adagot. – és meg itta a maradékot.
- Oké, adj hozzávalót, ha már mindent eltettél... - Nah most már csak órák kérdése…
- Tessék. – dobja nekem
- Nah és? Min töröd a fejed? Mi lessz a következő.. úgymond büntetésem ha még lábra tudsz majd állni, amit én kétlek.. - De mondtam nálad az úthenger se akadály...
- Azt tervezgetem elég szépen, mert hát elég jól bírod a dolgokat. Mondjuk, lassan talán érzem a hatását a kis plusz adalékodnak. A tiédbe ha jól gondolom nem keversz semmit, vagy tévedek? Még nem tudom mi az, de tudom hogy hat, mert nincs az azaz isten hogy ennyi pia elkezdjen máris kiütni.
- Ez van lehet a korházi levegő teszi, amm az adalék? Hát szóval az úgy van, hogy aki bírja az bírja aki nem azt pár üveg azt hello! - Végül is..
- Add csak ide mind a két bekevert adagot. - kikapom a kezéből, majd mind a kettőbe beleiszom. Az íze igen különös de ismerős. Melyik drog ez?? - Milyen minőségű drog? Könnyebben megmondom mi az adalékanyag ha azt tudom.
- Nah már, az egyik az enyém volt... - Igyad csak, olyan mint az édesség mi? És az alkohol miatti erjedéssel meg kapja ezt az ízt amit annyira imádok.. megitatni másokkal....
- Nem nyavalyog! Mond meg szépen nekem milyen a minősége egy tízes skálán a drogodnak. Akkor mint szakértő rögtön megmondom mivel is dolgoztál. – Dobja vissza a normál adagot…
- Chh és, még te mondod magad szakértőnek? Ha megfigyeled a kombinált ízeket, akkor megtudnád mondani. Amúgy is mi nem jó abban, hogy alszol pár hónapot? - Hehe~
- Ezen a téren a legelterjedtebb most melyik is??? Az két éve volt, az tavaly volt, akkor ahogy belőled kinézem, vagy angyal port, vagy annak az egyik finomított verzióját használtad rajtam. Átlagosan 3-4 hétre kiüti a leginkább rászokottabb embert is, viszont velem holnap megint beszélgetned kell. Adagtól függően holnap délután egy, és öt óra között találkozunk. – Mondta hosszasan, legurított az üvegtartalmának felét majd bealudt. Annyitól még a legrászokottabb is egy hónapig húzza a lóbőrt, ám báron akkor nekem vége is van a gyerekfelvigyázó szolgálatnak... Elmentem a szekrényig kivettem belőle egy üveg pálinkát, újra ne aggódj, rúgtam az ablakot, de most eggyel feljebb mentem, és onnan a tűzlépcsőn lejutottam és sprinteltem egész nagyanyám lakásáig ami egy a városhoz csatolt faluban volt. Ott bemásztam az ablakon, és elbújtam a pincében nah itt még a saját anyám sem keresne... Nos nem tudom hány órát töltöttem lent de azt tudtam, hogy mikor a pincéből előmásztam nagyanyámra rájött a szívbaj.. Aztán felhívta az ősöket, hogy itt vagyok, de annyira rosszul nézek ki, hogy így nem megyek sehova,és mikor sikerült őket meggyőznie, hogy ők se jöjjenek még egy három negyed órát ott álltam a telefonnál mert szidtak, meg kioktattak, én meg :
- Oké anya mivel most már elintézted, hogy úgy fájjon a fejem mint még soha vennék egy fürdőt, és aludnék! – Ezzel elköszönt és letette.. aztán másnap nagyanyám elvitt az orvoshoz kiirt két napra.. Nos a másnaposságot is ünnepelni kell… Nos mikor pénteken elmentem iskolába Tsunade kijelentette, hogy lesz valami táncverseny, és, hogy kötelező rá itt maradni.. Ó, hogy isten áldja Amerikát négyszer ötször árvízzel… Nos elment a nap, én pedig néztem a táncosokat vagyis nézés helyett csak bámultam egészen addig míg meg nem halottam a saját nevem Tsunade monológjában..
- Most pedig jöjjön két meglepetés fellépő, akiknek együtt kell táncolniuk, ezek a táncosok maguk sem tudják, hogy táncolniuk kell ezek pedig Uchiha Sasuke és Haruno Sakura, tudom hogy itt vannak, Lépjenek a táncparkettre. – Mit csináljak?... Valahogy kituszkoltak, a színpadra, pedig foggal körömmel próbáltam elérni a kifele vezető ajtót, de nem ment.. Sasuke már ott állt, én meg nos voltam vagy nem ott voltam lelkiekben, szóval valamit táncoltunk nem is nagyon figyeltem de azt tudom, hogy ahányszor csak lehette próbáltam rúgni.. bár ez sajnos nem igazán sikerült… Aztán le állt a zene és mint akit csipkerózsika álmából ébresztettek halottam egy mondatot..:
- Nem ezt terveztem. – Erre megpróbálta leerőszakolni a nyelvét a torkomon, én meg az első sokk hatására még talán vissza is csókoltam.. Azt a kurva.. Szóval úgy ellöktem magamtól, hogy azt vártam, hogy falnak zuhan de csak meghajolt meg én is aztán olyan gyorsan viharzottam ki a teremből mint annak rendje és módja van.. és megkeresvén az első szökőkutat az udvaron elkezdtem kimosni a szám minnél vegyszeresebb annál jobb. Aztán minden engem kereső osztálytársamat hátrahagyva gyilkos vágyaimmal körbe jártam a várost, mígnem egy puccos étteremben meg nem látom Sasukét valami csajt szédíteni, nos ahogy kijönnek én már ott az ajtónál és megszólalok:
- Vigyázz onnan kisanyám! – Ezzel nekifutok egy jobbhorgossal, amit hírtelen nem tudja honnan kap így olyat kap, hogy az tuti hetekig látszani fog.. Erre megszólalt..
- Sakura, remélem levezettél mindent, ha nem akkor majd később lerendezheted nyugodtan, és ha valakit okolni akarsz keresd a zene összeállítót, vagy Tsunadét, vagy esetleg még magadban is keresheted, mert ha te elhúztál volna akkor onnan, gondolj bele, én mennyire nem akartam ott lenni. – Ezzel átkarolta a kurváját és már ment is volna el, sajnáljam őt? okoljak mást? Vagy okoljam magam? Elhúzhattam volna? bassza meg a kurva anyát!
- Magamat okoljam? Hát köszönöm szépen nem is tudom ki akart annyira lekapni de garantálom, hogyha még egyszer megpróbálod kivágom a nyelvedet és feldugom a seggedbe értve?
- Ki a halál mondta hogy bárki is akart ilyet tenni?? El akartalak volna lökni magamtól de rövid volt a részlet a számból, és mivel azok a hülyék nem kapcsolták le a fényeket, közelebb hajoltam, hogy úgylátszon mintha csókolóznánk, aztán valaki csókolt, valaki meg vissza, de ha emlékeznél azonnal felvettem a 6 méteres távot. Ja és viszlát sohanapján. – Ezzel pedig megró bált felszívódni de nem ment..
- Chh és már megint ugyan itt vagyunk a te kurva nagy egód miatt mindenért másokat hibáztatsz, hát tudod mit sokat mondtam már de most szívből kívánom, hogy dögölj meg! - Ezzel elindultam az egyik sikátor fele.. Mérgemben pedig úgy döntöttem nagy lépést teszek, elmegyek Tsunadéhez.. Ahogy bekopogom, és kiszól, hogy jöhetnek szinte feltépem az ajtaját.. Még jó, hogy ilyenkor is itt van…
- Áh Sakura mi járatban erre?
- Ne játssza az ártatlant.. – Mondom nyugodt és hideg arckifejezéssel..
- Játszani az ártatlant, mégis mért?
- Lehet, hogy ez Japán leghíresebb sport iskolája de szíves örömest várnak máshova is tehát ha megengedi, én szeretném elintézni a papírokat de ehhez maga is kell… - Ha belemegy úgy is jó, ha meg nem akkor remélhetőleg tudok kompromisszumokat kötni.. Csak adja az ég…
- MI???????? ELMENNI????????????????????? – Siker ledöbbent.. És látszólag meg is ijedt..
- Azt ne mondja, hogy a maga mesterkedései, nem vágnak élesen a jogaimba.. – Fokozzuk a hangulatot..
- Mégis miféle mesterkedések? Azt akartam, hogy túléljétek egymás mellett, de már kételkedem hogy sikerült.......
- Kezdi átlátni a helyzetet. És amúgy is minek kéne egy ilyen arrogáns nagyravágyó ficsúr mellett tengetnem a napjaim mikor Amerikában várnának az elitt diákok, remélem valami nagyon meggyőzőt tud mondani, mert ha nem akkor én most búcsút intek és a következő héten már itt sem leszek.
- Mi lenne, ha nem kellene mellette tengetned a napjaid, és valami kárpótlásban is részesülnél??
- Ha a kárpótlás konkrétan az, hogy életemben többet nem kell a tánc óránál többet vállalnom a témát illetően akkor hallgatom.. De még mindig nem vagyok meggyőzve.
- Nem kell vállalnod, automatikus ötös, e mellett pedig van egy viszonylag drága kirándulása az iskolának, 3 hét, neked ingyen lenne, és megválaszthatnád a várost is.
- A kirándulás nem érdekel, az elsőre is csak azért mentem, el, hogy tudják az oszt társaim, hogy létezek. De a másik tetszik
- Értem... Pedig Sasuke tavaly kijelentette, hogy nem pazarolja ilyesmire az idejét, de rendben bármi más amit szeretnél??
- Ne említse előttem azt a csőgörényt mert nem akarok hányni..
- Rendben, megértem.
Meg mi.. – Ezzel hátrább léptem megfordultam és köszönés nélkül távoztam ahogy jó messzire értem az iskolától kinyújtóztam és örültem magamnak.. Aztán haza felé vettem az irányt végre haza..Ahol persze megkaptam az égi áldást… Aztán aludtam egy jót, most már végre egy igazán jót.. Aztán ahogy felkeltem edzettem egy kicsit. Aztán anyám lehívott, hogy segítsek neki főzni, hát oké… Aztán meg apámmal kellett mennem valami nem is tudom mire, Valami nép gyűlésnek tűnt de persze itt nem politikáról, hanem a cégjeik jövőéről volt szó, ott volt Sasuke apja is de engem aztán nem zavart.-
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Beszélgethettem nagy emberekkel és valahogy elértem, hogy ne kislányozzanak le.. mondjuk a hangnem amit megütöttem velük apám színvonalát verdeste.. Aztán, ahogy ennek vége lett haza mehettem, és konstatálhattam, hogy elment a nap.. Ez gyors volt.. ettem fürödtem és tévéztem ameddig be nem aludtam.. Másnap.. Nos másnap egy totál másnap volt…. Anyám valami fekete ruhát vasalt éppen a szobámban.. Mit csinál és hol?
- Szép jó hajnalt hát te meg mit csinálsz?
- Megyünk apádhoz vacsorára..
- Tökéletes már csak ez hiányzott.. És már megint melyik gyökérrel?
- Na de Sakura!
- Most mi van ez a véleményem szóval melyikkel?
- Az Uchiha családdal..
- Nem megyek..
- Muszáj lesz, és jól viselkedned is muszáj lesz..
- Nem, nem lesz muszáj, randim van estére és pont!
- Rá ér az a fiú máskor is és PONT! – Tökéletes, végül is majd megmondom apámnak, hogy most már ideje újra bútoroztatni a szobám ha valaki ott van akkor úgyis kezes bárány..Szóval nézzük a hasznot.. Szépen ettem, majd elmentem futni, jót tett egy kis szellőzés.. Aztán otthon tanultam egy kicsit, már ha olyan sok tanulós tantárgyunk lenne… Aztán néztem ismeret terjesztő filmet.. igazából nem ezt akartam, de anyám ezen hagyta én meg lusta voltam elmászni a távkapcsolóért.. Aztán anyám lázas készülődésbe kezdett.. olyan rondát kente ki magát, hogy győztem helyre tenni.. jézusom kinek akar ez tetszeni? Csak nem apámnak? Megkell hiúsítanom a tervét! Vagy mégse és akkor legalább tudok venni egy pár új csukát?.. Hmm nem lenne rossz.. Nos elment egy két óra míg anyám kiválasztotta mit vesz föl milyen smink kell hozzá cipő táska anyám kínja aztán én is felvettem végre azt a ruhát hozzá egy szandál, aztán helló, be a limóba, és el apám birtokijára, a hosszú betonos futó végén a komornyik már várt, aztán felkísért minket az étkezőbe ami most olyan puccba lett vágva, hogy ihajj..
- Szépen kinyaltattad a helyet – Néztem körbe aztán ültem az apám mellé de mivel ő az asztalfőnél ült nekem egy szélső hely jutott. Anyám meg a másik oldalára, tökéletes idilli családi kép, amíg ők vígan cseverésztek, én meg hátradőlve a széken próbáltam nem elaludni… Aztán fékcsikorgást halottunk lentről, és hamarosan felkísérték A rátartikat… Csak biccentettem feléjük, de a fater meg a muter készségesen állt fel helyéről, és nyújtották kezeik kézfogásra.. Aztán leültek, Mellém az asszony került az mellé a kisebbik fia a másik asztalfő helye a Uchiha nagyfateré aztán Itachi.. Oké.. Eszünk meg eszünk.. meg eszünk.. Aztán Az Uchiha asszonyság konkrétan közli, hogy tűnjünk el.. áhh pedig még nem is húztam meg pénzügyileg..
- Most jobb lenne, ha valahova a lakásban elhúzódnátok, míg mi tárgyalunk. – Én felkelek, és elhagytam a termet de Itachi követ hát kövess.. Elmentem az emeletre a fater szobája melletti szobába… Szóval azt gondoltam itt majd lekopik.. Ő le is kopott de az öccse nem… Szóval miután halottam egy csattanást a zárban…
- Ha közelebb mersz jönni eskü kiugrom az ablakon.
- Ita, ha nem nyitod ki most azonnal, akkor meghalsz. – Kezd keresni valamit..
- Szép álmokat öcsi. – Ezzel hallhatóan kopognak vagyis kopogtatnak.. ismerős ez a hang csak egy fegyver? Oppá.. Mi van itt?
- Dühös vagy? - Hú de tennék egy cinket.. - Használd fel rúgd ki az ajtót.
- Be rúgni? Az a tegnapi nap után nem igazán fog menni, kicsit kiütöttem magam, mondjuk én jártam a legjobban, én hazáig eljutottam. - na igen, most hogy feldühödtem múlt el az adrenalin, és kezdem érezni a lábaim, köszönöm, tényleg.......
- Akkor szeva - Kipattintottam a ablakzárat és lenéztem bokor oké akkor ugrás.. - Majd azt mondom belefulladtál a csapba na csá – csá
- Én nem mennék ki, a bátyámnál jelenleg van egy kilencmilis, és ő már kint lesz.
- És azt hiszed leszedne a saját házamban? Csak nem olyan gyökér mint te
- Az lehet, viszont valami elég szépen félreértett, és egy láblövés, esetleg kettő elég közel áll hozzá, már ha kitervel valamit, bár szerintem ha ezt kihúzzuk megmutatom neki, hogy mikor értsen félre és mit.
- Jaj kérlek - Ezzel felálltam az ablakba, és léptem egyet előre.. ez vagy fájni fog vagy nem..
- Az lehet, viszont valami elég szépen félreértett, és egy láblövés, esetleg kettő elég közel áll hozzá, már ha kitervel valamit, bár szerintem ha ezt kihúzzuk megmutatom neki, hogy mikor értsen félre és mit.
- Az lehet, viszont valami elég szépen félreértett, és egy láblövés, esetleg kettő elég közel áll hozzá, már ha kitervel valamit, bár szerintem ha ezt kihúzzuk megmutatom neki, hogy mikor értsen félre és mit.
- Jaj kérlek - Ezzel felálltam az ablakba, és léptem egyet előre.. ez vagy fájni fog vagy nem.. De miért is tudnék lejutni? Hallok egy tompa lövés hangot tompító.. aztán visszarántanak az ablakból, és a földön kötök ki, miközben Sasuke átkarolja a derekam, és megszólal
- Én szóltam…
- Most engedj el! - Ordítom miközben karjaiba mélyeztem körmeim.
- Oké, oké, de nem próbálnám meg még egyszer a helyedben, zuhanó célpontot nehezebb lábon lőni.
- Chh ha egyszer kijutok innen megölöm.. – Ezzel feltápászkodom.. És kiút után gondolkodom..
- Addigra már én végzek vele.
- Hagyd meg nekem hidd el többet kapna tőlem
- Azt nem hiszem, amint újra mozgásképes leszek a pokolban akar majd lenni.
- ... Így jár az aki menőzik – Nyugalom Sakura próbáld felfogni lazán ezután kinyírhatsz egy embert teljes bűntudat nélkül..
- Nem menőztem levezettem egy kis feszültséget..
- Chh én a túl gyors rehabilitációdra gondoltam. Amúgy meg maradj csak így sokkal elviselhetőbb vagy odalent..
- Túl gyors rehab? Inkább túl hosszú volt, jobbhoz, és gyorsabbhoz szoktam....
- Mondom, hogy ne menőzz nincs mire..
- Vagy csak nem tudod mire van. - Ezzel lassan kezd felkelni. - Tudod azért egy nap alatt így meggyógyulni nem nagyon tud más. – ledobja a felsőjét de ahogy meglátom a hátát valami felüti bennem a fejét..- A többség 5 centi volt, most már csak heg, és összevarrni sem kellett és bunyóztam tovább. – Sajnálat? .. Miért sajnálnám? Magának akarta. Na mind egy visszavette a felsőjét..
- Erről csak is te tehetsz nem tudod hol a mérték..
- Erről is csak Itachi tehet, ő volt az, aki megmutatta milyen könnyen gyógyul az ember, ha van miért, és ő volt az, aki megmutatta milyen jó feszültség levezetés. – Ezzel leült az ágyra..
- Te pedig vakon követted, mindenhova igaz? Ne hibáztass mindig mást.
- Vakon követtem? Inkább nem hagytam, hogy halálra verjen edzés címen. – Jó nem vitatkozok csak leülök az egyik sarokba és várok.
- Most jól jönne a kilenc milisem amit Ita lenyúlt.....
- Minek? Fejbe lőnél?
- Jelenleg? Téged? Nem a célpont jelenleg itt ül.
- Magadat? Hadjál békén még rám fogják.
- Oh, hidd el, tudok annyi nyomot hagyni, hogy rád ne fogják, és amúgy is, csak jelenleg lenne rá szükség, később már nem. A okot pedig hadjuk, rendben?
- Úgyis van időnk faterék nek jó a beszélőkéjük
- Pár óránk van, az biztos, de inkább kihagynám akkor is.
- Chh na mi van alábbhagyott a menőzés?
- Tudod ennek az oka olyan, aminek mások örülnének, te vagy felkötnéd magadat, vagy hónapokig rémálmok gyötörnének, hidd el, ennyire ismerlek már.
- Chh az erős, hogy ismersz kb ismersz annyira mint én a pápát azt tudom, hogy van.
- Sajnos ennél jobban ismerlek. - mondom félig meddig fintorogva, de ezekkel a beugró képekkel nehéz fintorogni.
- Chh akkor azt hiszem én jobban jártam annyit tudok rólad, hogy egy arrogáns nőcsábács köcsög vagy .. Ennyi
- Akkor csak megerősítetted, hogy jobb ha csak itt ülünk, és próbálunk valami MÁSRÓL beszélni.
- Hajrá
- Kösz, tehát dobjak fel én egy témát, rendben, hogy a halálomban kerültél te össze Narutoval?
- ........És elárulnád, hogy ez téged miért érdekel? – Ezzel meg mi történt?
- A te és a Naruto, valahogy nem fér össze. Nem tűnt fel neked, hogy vagytok annyira mások??
- Őőő de. Miért talán zavart?... – Ha most megtudom, hogy ő intézte el, hogy szétváljunk agyonverem…
- Csupán különösnek találtam.
- Aha akkor kopj le rólam..
- Értem, és gondolom te nem akarsz megtudni semmit sem rólam.
- Őőőő.. Nem?
- Ez valahogy olyan kivételesen egyértelmű volt veled kapcsolatban.
- Miért szerinted nem alap, hogy akit ki nem állhatsz arról nem kérdezel semmit? - Nézek rá unottan ez tényleg hülye?
- Egy zárt szobában vagyunk ahonnan kilépni életveszély, és a halálom sem akar unatkozni.
- Akkor foglald el magad de engem hagy békén..
- Azt inkább most hadjuk ki..
Istenem.. – Forgatom a szemeim.. Aztán kifelé kezdtem bámulni. – Szép az ég ilyenkor.. – Nah igen a lemenő nap.. gyönyörű tud lenni, főleg ebből a szögből..