-
Nincs az az isten hogy ne kezdjek el valamit, ami ilyenkor ösztönösen jön, még ha halálos beteg vagyok sem. – keresem a kilencmilisem, és meg is találom.
-
Nagyon remélem, hogy az vagy.
-
Nem kell remélned, na de ha kiadtad a dühöd akkor megyek.
-
Eddig sem álltam az utadba
-
Akkor viszlát, és... – hallok valami zajt odalent, és azonnal elindulok lefelé.
-
Csá – ezzel segít kimenni az ajtón. Ahogy lementem megláttam egy maszkos pasast, de mielőtt kérdőre vonhattam volna lábon lőtt egy hangtompítós pisztollyal. Ekkor előkaptam azt a kilencmilist, amin már egy ideje rajta volt a kezem.
-
Azonnal tegyél le mindent. - tartom a feje felé a pisztolyt. Nem válaszolt csak felém tartotta a pisztolyát, majd közelebb mentem hozzá. lőni akart, én pedig fellöktem a kezét, ezzel pedig kilőtte az előbb felkapcsolt lámpát. Ez után még birkóztunk egy kicsit mikor megjelent Sakura.
-
Tűnés Sasuke! - ezzel hátra ugrok, ő pedig egy tőrt döf a mellkasába a srácnak, majd felkapcsolja a villanyt. Ahogy látom a tört nem egyszerű kiszedni, nem megy a srácnak.
-
Bocsi de most vesztettél. - ekkor mind a két pisztolyt felé tartottam.
-
Ugye minden egyben van mert ha nem mindkettőtöket kiherélem..
-
Az égőt megoldom, semmi másnak nem esett baja, éppen ezért nem K.O. Még. - na meg a lábam miatt nem
-
Én is úgy gondoltam, - Ezzel odament asráchoz, és letépte róla a maszkot - Na te buzi, megöljelek most vagy inkább a sitten rohadnál?
-
Inkább ölj meg
-
Nem a sittem legalább megtanítják, hogyan kell tisztelni az erősebbet.. - ő hívta a zsarukat, és a mentőket, én pedig kicseréltem az égőt
-
Van egy csipeszed, és egy kis kötszered? – ki kell szednem a golyót.
-
Alsó fiókban. - mutat a fiókok felé.. - Teát?
-
Kösz, és ha kérdezed igen jól esne a tea. – kötszer, és csipesz megvan. Akkor ideje kiszedni. Egy ügyes mozdulattal megvan, mondjuk a rutin oka, majd kötszert is rátekertem.
-
Istenem, hogy mindig velem történnek ilyenek.. - teszek elém, egy hatalmas nagy bögre teát. Ha nincs közel fél liter, akkor egy csepp sem.
-
Te beszélsz? - velem ennél komolyabb dolgok történnek nap mint nap.
-
Nem a te házad akarták kirámolni. Az egy másik dolog, hogy meg kéne köszönnöm, hogy segítettél, de valahogy nem megy.. - már hallani kik jönnek.
-
Felesleges lenne megköszönnöd, mondhatni elkezdtem visszafizetni azt amit eddig túléltél.
-
Na látod, - ment beengedte a zsarukat, majd hozzám küldte őket.
-
Akkor hát – és úgy lehadartam mindent, hogy inkább nem hívtak be, túl részletes voltam.
-
Mész vagy maradsz? – Nézett rám.
-
Mennék, csak hát azt most nem olyan könnyű.... - mondtam kedvetlenül. eléggé fáj a lábam nem átlagos töltény lehetett.
-
Akkor légy a vendégem de csak mert segítettél. - te tudod.
-
Remélem megfontoltad.
-
Vendégszoba, és rád zárom az ajtót, egyszerűen hangzik nem? - nem ismered a falmászó tehetségem. Na meg a zártörő képességem.
-
Reméljük az lesz.
-
Az, hogy alszol vagy sem az nem az én dolgom
-
Az igaz..
-
Felmész balról az utolsó ajtó a fürdő meg jobbra az első.
-
Rendben, akkor most megyek is zuhanyozom egyet. - gyorsan akartam zuhanyozni, de valahogy nem ment. Végül úgy döntöttem jobb ha kívülről zárnak be.
-
Ok . - gyorsan akartam zuhanyozni, de valahogy nem ment. Végül úgy döntöttem jobb ha kívülről zárnak be.
-
Most már mehetsz. – ülök a lehető legmesszebb.
-
Te csak ne küldözgessél a saját házamban – küldözget a halál.
-
Nem mondtam hogy kötelező menned.
-
Én is így gondoltam
-
Na és hol van a kulcs?
-
Minden szobában van egy éjjeli szekrény annak a fiókjában
-
Gondolom kívülről akarsz bezárni.
-
Jah
-
Akkor ideje lenne bezárni.
-
Akkor gyere – felkelt, felmentünk, bezárt, majd aludni kezdtem. Mikor felkeltem két nagy meglepetés ért, az egyik, hogy nem volt rém álmom, a másik viszont nagyobb volt. A másik meglepetésem az volt, hogy Sakura mellett feküdtem, és átkaroltam őt ő el volt fordulva tőlem, viszont teljesen hozzá simultam. OKÉ!!! Gyorsan keltem fel. Írtam neki egy levelet, majd leléptem. Első utam haza vezetett, egy JÓÓÓÓÓ alapos zuhanyért, és másik ruháért, majd irány a város. Ahogy sétálgattam végül rám talált néhány csávó, és elhívtak egy sikátorba.
-
Most elverünk azért mert mullt kor elverted a haverunk, készülj fel.
-
És ezt miért is kellett elmondanotok?
-
Mivel tisztességes bunyóban tisztességtelenül nyertél.
-
Áh, tehát mert beképzelt volt a haverotok.
-
Kussolj. - ezzel nekem támad egy, de hárítom.
-
Mit szólnátok egy 200 000-res téthez?
-
Benne vagyok. - ezzel pedig mind rám rontottak. Nem volt nehéz ezeket elverni, mivel elég bénák voltak, mondjuk sokan voltak, ezért egy kicsit bírták is, de most ez lényegtelen. Lassanként kiütöttem mindet, közben pedig észrevettem a minket néző Sakurát. Végül mikor mind a 30 srác a földön volt:
-
Hol van az amiben megállapodtunk?
-
Ezért még kapsz te rohadék. - kinyújtom a kezem, és meg is kapom a pénzem.
-
Máskor ne hívjatok ki, csak azért mert elvertem egy bunyóban a haverotok – ekkor látom, hogy máris megy, rossz a műsor?? - mi az a műsor után mész is? Most letudhatnánk az 5 kör piát amivel még tartozom
-
Úgysem hagynál békén vele igaz?
-
Felőlem akkor iszod el, mikor csak akarod, csak néha rákérdezek, hogy most akarod e
-
Oké nem
-
Te tudod, viszont most egy kicsit állj meg ott. – ezzel elhaladok mellette, és nekimentem a leskelődő srácnak, akinél egy 9 milis hang-tompított pisztoly volt. Ismerős választás - Csak nem a betörő haverja.
-
Chh ezek a mocskok sose hagynak békén?
-
Lehet, de legalább van aki leszedi őket, nem?
-
Nem fogok megbocsájtani
-
Nem kell. – ezzel felnyomtam a falra majd kiütöttem, mivel láttam hogy néma. - Kár hogy a némák nem beszélnek...
-
Kár.
-
Ha nem kell pia vagy testőr még, akkor én megyek, úgy is te is azt tervezted....
-
Csá – ezzel megindult.
-
Csá – ezzel meglátok még egy srácot, és azt is kiütöm, de ennél kés volt. Na akkor ez engem keresett. Mindegy. Elindultam a városban minden felé, közben több személlyel is összetalálkoztam, aki kihívtak. Hat alkalommal összesen úgy közel 300 ellenfél. Nem unatkoztam, de inkább meg akartam szökni tőlük, így a parkba vettem az irányt, és kivel találkoztam ott?? Sakurával.
-
Látom megint összefutunk. - és most jöttem rá, hogy este van, szép....
-
Az ember azt hihetné, hogy követsz
-
Pedig azóta 6-szor bunyóztam már
-
Nem kérdeztem
-
Attól még elmondhatom. A reflexeim már teljesen – ekkor pedig érzek egy ütést, és zuhanok.
-
Nem lehetett volna másképpen felkelteni. - ezernyi jobb módja is van. Fáj a fejem, mint az állat.
-
Hát kurvára NEM! - kössz.
-
Gondolom még élvezted is.
-
Az, hogy én mit élvezek meg mit nem az az én dolgom, de most, ha megbocsájtasz engem keresnek hazafele.
-
Mégis ki? - szedem le a lábamról a fáslit.
-
Nem teljesen tök mindegy az neked?
-
Végül is. - kezdem el bekötözni a fejem, és érzem jó, mert hogy pont vérzik.
-
Na látod.. - kelek fel, de hirtelen majdnem visszazuhantam, még jó, hogy ott volt a pad, amibe bevertem a fejem.
-
Így nehezebb lesz.....
-
Hívjam a mentőt?
-
Felesleges. - lépek kettőt, majd elkezdek esni, de a következő lépéssel visszaszereztem az egyensúlyom, majd Saku mellé érve megint esni akartam, de még ott is megállítottam magam. - Sokáig fog tartani........
-
Mi is??
-
Hát haza jutni, mi más? - már kitudja mióta csak haza járok.
-
Vess magadra.
-
Én inkább rád vetek, végül is miattad fejeltem le a padnak a lábát.
-
Jaj mert belehaltál mi? Szépen császkálj haza mert én aztán nem segítek.
-
Tudod ki kérne a segítségedből. - és ezen az újonnan megjelent szédülésem sem fog változtatni. Szépen nyugodtan teszek is 5-10 lépést, majd zuhanni is kezdek, és félre is lépek, és telibe egy fát ENNYIRE SZERENCSÉTLEN NEM LEHETEK!!!!!! Kicsivel később aztán feltápászkodok, ez itt hagyott, mondjuk nem is gond, aztán szépen haza esegettem, a parkban volt a legnehezebb, aztán olyan gyors tempót diktáltam, amiben kevesebb alkalommal, és kevésbé fogok majdnem elesni. Lassan hazaestem. Kicsivel később mennydörgésekre lettem figyelmes. ESIK. Na mindegy, zuhanyoztam egyet, majd elindultam aludni. Mielőtt elaludtam volna volt egy akkora mennydörgés, hogy az én hátamon is végig futott a hideg, pedig én imádom. Na mindegy, elég gyorsan elaludtam. Másnap reggel a suliban Naruto eltalálta, hogy valamiért át kell mennem a másik épületbe, mivel nem volt már semmi bajom, el is indultam, végül megláttam két személyt már a suli túl felén, és az egyik meg akarta ütni a másikat, láthatóan dühös, lassan emeli az öklét. A célpont egy lány, rózsaszín haj, na mindegy, visszafizetek neki egy keveset, bár megvédené magát, elkaptam az ütni próbáló kezet, éreztem fiús ütés, menet közben hátracsavartam a kezét, majd megpörgettem a levegőben, és már ott sem voltam. Na mindegy, a napom unalmasan telt el, mint kiderült, Naruto egyik haverja keresett. Na mindegy, még visszaértem órára, és túléltem a napot. Mikor hazaértem unatkoztam, így elugrottam a városba, rohangáltam egy sort, bunyóztam keveset, csak egy unalmas nap. Végül hazamentem, egy jó hosszú zuhany és alvás, és a tegnapi kivételes eset után megint az a „rémálom” már nem csak rémes, hanem unalmas is. Na de lassan felkeltem, és egy estére vége lett ennek, majd suli, aztán onnan bunyó onnan haza, ahol valamit közölt velem apám, de nem hallottam, túl fáradt voltam, aztán alvás suli bunyó, egészen péntekig, mikor délutáni zuhanyom után elkap anyám, hogy behúzza a tartozásomat szerdáról. MI van??? Nem értettem egészen addig amíg meg nem jelentünk egy bizonyos ház előtt. Ez Sakura apjának a háza. Mi a halálomat keresek én itt?? Aztán végül bepateroltak egy szobába, ahol Sakura aludt, de hogy miért azt nem tudtam kivenni, mert harmincan mondták egyszerre, mivel cselédek is kellettek, hogy betuszkoljanak oda, de Sakura csak aludt nyugodtan, én pedig a legtávolabbi ponton elhelyezkedve vártam hogy felkeljen. Kint figyelnek, tehát kiszökni sem tudok. Király....... de valahonnan ismerős....... Egy darabig figyeltem de unalmas volt nézni ahogy alszik. Többször leellenőriztem hogy tudok e már szökni, de nem, végül unalmamban a fal felé fordultam, egy oda vitt székkel, és próbáltam NEM elaludni, ami ment is, csak unalmas volt. Egyszer csak sikításra lettem figyelmes.
-
Halkabban! Nem tehetek arról hogy itt vagyok, a 30 verzióból nem tudtam kivenni mi a halálnak zártak be ide, és még az ablakon sem szökhetek ki, mivel figyelnek.
-
Halkabban mit halkabban? Egy buzi fertőzi a levegőm, és még halkuljak én? Na nagyon gyorsan dobd ki magad az ablakon, mert én foglak kibaszni!
-
Egyrészt én fertőzöm a levegőt? Tudtommal te vagy beteg, másrészt kimenni? Szívesen, de a fél város kint van, hogy bent tartson. Harmadrészt, megköszönném.
-
Tényleg? Akkor kezdj hálálkodni! - ezzel pedig elkapta a hajam, és az ablakig húzott, ez az, a színpadi jelenet megvan, már csak ki kell dobni, a földet érés nem nehéz.- Az se érdekel ha tényleg kiűzetnek Amerikába de DÖGÖLJ MEG! - ezzel pedig a falba vágta a fejem. KÖSSZ!
-
Ezzel aztán messzire kerültem a szobából. - keltem fel, az orrom nem tört be, agyrázkódás most nincs, oké.
-
Jah igen most, hogy mondod.. - ezzel felkelt, és meglökött az ablak felé. - Ha most kiugrasz azt hiszik én voltam csácsá..
-
SASUKE, HÚZZ VISSZA DE MOST AZONNAL! - üvölti, anyám apám, Itachi, meg Sakura anyja. Akkor az ő vérük fog a kezemhez tapadni, ha egyszer kijutok.
-
Úgy tűnik amíg így próbálkozunk nem fog sikerülni. - és ahogy látom Ita hozott magával meggyőző kilencmilist, apámnál, meg alap hogy van.
-
Muter hát még te is? Te jutottál valamire? Azon kívül, hogy most lehurrogsz, hogy akkor már nem lennél itt?
-
Nem olyan nehéz kitalálni szerintem..., de hogy felkeltél, így pihenhetek. - fekszem le a földre, majd azonnal be is alszom, túl unalmas volt itt ülni és nézni a semmit. - Na végre nem ütéssel keltettem, mikor itt vagy. Még itt vannak?? - mondjuk mivel itt vagyok valószínű.
-
Na végre nem próbáltál meg rám mászni.. - ezzel a fejemhez vágta a könyvet.
-
Akar a halál rád mászni. Inkább gyere be. - rántom be az ablakból.
-
Veszed le rólam a koszos mancsaid te buzi? – a megjegyzést egyáltalán nem értem, pontosan tudja, hogy ennek a totális ellentéte vagyok.
-
Mivel tudod mennyire a csajokkal szoktam lenni, így nem akadok fent a beszólásodon, de jobb, ha nem kifelé löklek, kicsivel kevesebbel úszom meg.
-
Felmászok, vízbe fojtalak, és a testedet kikötöm a házatokra elrettentés képen buzikám – ekkor megszorítottam a kezét, végtére is beszólogat.
-
Lehetek akármilyen elnéző veled, ez után a beszólás után, de ha nagyon mondogatod, még megpróbálom bebizonyítani az ellenkezőjét, és mivel rólad van szó, azt egyikünk sem akarja.
-
Bebizonyítani? Úgy ki váglak innen arról koldulsz kis buzi.. Jah és amúgy ne szorongasd a kezem, nem vagyok az anyád, hogy ragaszkodj hozzám.
-
Figyelmeztesselek megint esetleg? Ha nő számba vett személyről lenne szó, már rég az ágyban lenne, de sajnos csak te vagy itt.
-
Ohh igen? Hát benned sem látok egy buzi nyúlnál többet de tusos nem vagyok 6 éves, hogy tapsira bukjak..
-
Akkor egy új szintje jön a figyelmeztetésnek. - elsőre lefogtam mind a két kezét és falhoz nyomtam, hogy se rúgni, se fejelni ne tudjon, bár még tartom a távot.
-
És őszintén megerőszakolnál egy védtelen lányt? Te nem buzi te egy pszihopata szarházi vagy.. - mondja teljesen unott fejjel.
-
Először is, ha leállsz ezzel akkor elengedlek, másrészt mire odajutunk addigra nem erőszak.
-
Jaj múltkor is megpróbálkoztál vele akkor se jött össze.. Mivel engem buzik nem tudnak felizgatni..
-
Azt nem ilyen céllal csináltam, csak kissé húztalak. Most viszont teljesen más a helyzet. És ahogy gondolom jó kezekben nem voltál még, mikor komolyan is vették.
-
Chh megszólalt a gödörből a lyuk.. Hát elárulom előbb feküdnék le az utolsó csövessel, minthogy .. veled – mondta megvetően majd végigmért.
-
Tudod ezzel én is így vagyok, nekem nő kell az ágyba nem te. - hidd el, te egy senki vagy, még egy egy éjszakás kalandot sem érdemelsz meg
-
Örülök, hogy hasonló véleményen vagyunk szóval most már igazán elengedhetnél..
-
Bocs de a büntetés még nem járt le.
-
Mit csinálsz? Én mennyiszer adhattam volna "büntetést" mikor tudtodon kívül rám másztál he? Aztán mégis mindig megúsztad egy veréssel, hogy rohadnál ketté..
-
Hát te kegyes vagy, ami az egyik enyhítő körülmény, ezért nem vagyunk ennél közelebb egymáshoz.
-
Kegyes a halálod.. Még mindíg nem vitt el.. De most már ENGEDJ EL!
-
Rendben, de többet nem akarom hallani ezt a beszólást, különben a következő lépéstől folytatjuk.
-
Chh..
-
Látom nem tetszik hogy elvesztetted a kis játékodat.
-
Nagyon szeretnéd azthinni mi? -ezzel kihajított az ablakon, aminek örültem is volna, ha nem kiált utána valamit. - Jah és ROHADJ MEG TE BUZI! - ezzel viszont megpecsételte a következő jelenetet, a földet érés lendületésel visszamentem, és mivel nem zárta be az ablakot bementem rajta.