Nem gond, kristályfarkasok seregét idéztem meg, amiket rá is uszítottam, és jöhetnek a tervek. Le kellene pecsételni de egy technikám van rá, ami legutóbb nem jött be, na nem baj, most majd összehozom valahogy. Az az egyetlen esélyem. NA igen, most jöhetett Manda, oké, arra ráküldtem a farkasaim, azok elegek lesznek ellene, én pedig teljes erőmmel gátolni próbáltam, hogy közel jöjjön hozzám Orochimaru. Szedjük össze az erőnket, és támadjunk rá. A támadásommal belevezettem egy kis fekete fehér chidori párosítást. Lássuk, lepecsételődik e? Sajnos sikertelen, és ha nincs a susanom akkor támadható is lennék. Egy tsuokomival nyertem időt, klónok, teljes kör, és mindenki egyszerre amaterasu. A vége egy hatalmas méretű, fekete lángtenger, amin belül már a talaj helyén keletkező láva is elég, de Orochimaru még megvan. Lehűtöttem a helyet, szó szerint. Lefagyasztottam mindent. Oké, ahogy a klónok kifogytak a chakrából láttam, nem támaszkodhatok ennyire a mangekyou sharinganra, a látásom hirtelen, és sokat homályosult, de amint kitört a jégből egy automatikus tsuokomi. Rendben, akkor most van időm. Megidéztem egy sereg kristályfarkast, a Mandát leszedőket is visszahívtam, hiszen végeztek, legalább a kígyó halott. Amíg a farkasok dolgoztak, addig volt egy kis időm, hozzászoktam a látási viszonyokhoz, majd egy chakralökettel indulhatok is. Szépen sikerült 6 chidorit belenyomnom de meg sem érezte. Hál istennek a susano, és a farkasok jó munkát végeznek, de talán nem is célja megölni, viszont ha nem pecsételem le, akkor lehet, megtudom ennek az ellenkezőjét. Na akkor tervezgessünk, addig pedig tartsuk teljes chidori roham alatt. Sajna sikerült néhányszor eltalálnia, nem is tudom mivel, de nem tett bennem kárt, ami király, akkor most találjuk k, mikor tudnám lepecsételni. Amíg ezt nem tudom, addig sarokba szorítva kell tartanom, két óriás kristályfarkas egyenlőre megteszi. A kettő szépen elkapta az egyik a fejét, a másik a lábait, és egy kicsit szétszaggatták. Rendben, de mire odaértem az egyik darabhoz, addigra összerakta magát, és nem fogott a chidori pecsétem. Francba, csak felhúzni sikerült, összezúzta a két óriás farkast, és a kicsiket is irtani kezdte, majd rám támadt, védtem magam, de gyorsabb mint vártam, elegem van, akkor most minden vagy semmi, Egy tsuokomi, vagyis pontosabban 37 egymás fölé helyezett, és egy nagy adag amaterasu, két chidori, majd pedig jöhet a pecsételő chidori, ez után már csak azt láttam ahogy elpecsételődik, ez volt az utolsó. Lassan hozzá kell szokni a nem látáshoz, kevés a chakrám, akkor próba szerencse Tsunade, némi segítséget adhat.
-
Látom sikerrel jártál. Vagy tévednék.
-
Orochimaru elpecsételve, viszont megvakultam... - erre Tsunade elfehéredhetett...
-
Mit csináltál??
-
Hát 37 tsuokomi, amaterasu, közben susanoval, miután rájöttem kevesebbel ne is merjek próbálkozni, igencsak elveszi a látását az embernek.
-
MIIIII???????? - és ezzel a székébe esett hallhatóan, én pedig kifelé vettem az irányt.
Na igen, lassacskán valami látás technikát kell kifejlesztenem, ki tudja meddig leszek így. Lassan a chakra nyomokat követve elkezdtem hazafelé vánszorogni, mivel elfogyott a chakrám, mikor elég közel értem a házunkhoz túl sok lett a chakrám, elkezdtem hát körbenézni melyik is lehet a mi házunk. Közben összefutok Hinatával, aki rémülten néz rám, mint kiderült volt egy két sebem, és szép kis vérveszteségem, amit ő pótolt is, király... Hosszas keresés után benyitok egy házba, ahol egy emeleti szoában egy ismerős chakrát érzek, Sakuráét. Egyre élesebbel érzem a cakrát,már látom is, mire felérek az emeletre. Sakurát annyira megtölti a chakrája, hogy a bőrfelületén teljes mértékben szétterül, elég jó látvány, de be kéne esni valahogy a szobába.
-
Ugye most tényleg haza az Uchiha lakásba nyitottam be, mert már vagy 40 házba mentem be, hogy végre otthon vagyok! - valószínűleg nem túloztam.
-
Ne üvöltözzél és mi van? - látom el kell mesélnem
-
Hál istennek. Vakon nehéz eligazodni a falun és zéró chakrával teleportálást is kihagyom. - na igen.
-
Oké és mitől vagy ennyire ramaty állapotba, és mitől vakultál meg? - ez a központi kérdés, ami egymilliót ér
-
Csupán az edotesei által feltámasztott Orochimarut iktattam ki végleg, de túl sokat használtam a Mangekyou Sharingant így az elvette a látásom, de nem pánikolok amint használod a legfejlettebb gyógyító technikádat, vissza tudod majd adni a látásom, addig meg elélek én vakon is. - oh, elég remek itt minden, Sakurát ismét így látni... Ritka pillanatok gyakoriak leznek.
-
Addig is kérlek öltözz át és fürödj le olyan szagod van, mint egy frissen mosott kutyának...
-
Rendben, és remélem hozzá fogsz szokni, ugyanis ezt csak a yumével lehet rendbe hozni, mivel vérörökség okozta a vakságom. Most kiderül mennyi ideig is tart míg ismét használod ezt a gyógyító technikádat. - mondjuk, nem kell sietned...
-
Rendben! Állok elébe! - reméltem Sakura.
-
Na majd találkozunk. – ezzel elindultam..
-
Na és milyen vaknak lenni? - hát mivel téged látlak, így elmondhatom, nem ilyen.
-
Elég nehéz tájékozódni, bár a chakra érzékelésem sokat segít. Különös érzés, hogy ugyan a szemem nyitva mégsem látok. Nem olyan mintha bekötnék a szemed. Egyszerűen csak a vakító fehérség és semmi más, és tudod mi a legrosszabb? Ha csak egy pillanatra is oldalra próbálok nézni, az egész testem ég, és a szemgolyóm teljesen elfehéredik, a vérörökségek miatt.
-
Tudom milyen a vakság, de mit akarsz chakrád sincs! És megoldás ne akarj oldalra nézni, ha nem muszáj... - látom rajta, elvettm valamitől a kedvét.
-
Oh chakrám hamarosan lesz, és ha csukva tartom a szemem a többi nem gond. - na igen és a chakra érzékelésem elég lesz hamarosan a tájékozódáshoz remélhetőleg
-
Azért! Nah és a saját szobád legalább kiismered? Mert akkor jöhetsz aludni, ugyan is nem te vagy az egyetlen hulla de mire elaludnék folyton megjelensz!
-
Tudod nekem még nincs kedvem aludni, és itt soha nem tudnék eltévedni, még akkor sem ha véletlenszerűen teleportálnál ki a kertbe. Elég nagy a kert de maximum 10 perc alatt vissza is érnék.
-
Mindenki ismeri, azt a helyet ahol felnőtt! Am ha te nem akarsz aludni akkor engem hagyhatnál!
-
Kinek lenne kedve így aludni? - ilyen látvány mellett....
-
Hát nem tudom... És akkor mit fogsz csinálni?
-
Lenne most néhány ötletem, de értenéd, ha úgy érzékelnéd a világot mint én.
-
Hát kössz de nincs kedvem kipróbálni...
-
Igazság szerint nem is bánom hogy megvakultam. Ritkán lát ilyet az ember ilyen sokáig.
-
Aha biztos... - gondolkozz csak ezen....
-
Ha nem érted, az a te bajod, de ha akarod végig itt leszek, és figyelek míg alszol, jobb dolgom úgy sincs. – na jó, kissé perverz, még tőlem is, sőt nagyon, de ez van.
-
Hajrá... - lefekszik, majd lassan elalszik. Végül mikor felkel rögtön megszólítom, addig viszont folyamatosan csak „nézem”.
-
Végre felébredtél. Már gondolkoztam, hogy én is alszom, bár az nem lenne olyan érdekes mint ez.
-
Jah fenn vok, asszem.. Várj eddig nem aludtál? Bár igaz mit is vártam?
-
Inkább élveztem a látnivalókat.
-
Mi van? Magyarázd már el mit lehet vakon látni? - nem érted? Elmagyarázzam??
-
Oh ez egyszerű a te chakrád annyira különleges, hogy a testedet teljes egészében látom, akár csak Csütörtök este, csak ez tovább tart.
-
... Sasuke elvesztetted a látásod, a végtagjaidtól is megszabadítsalak? - na most mit teszel??
-
Egyszer el szóltam magam, te nem akartad felfogni, hogy rá kellene kérdezni. Csupán annyit tettem hogy élveztem a helyzetemet, ezért nem hibáztathatsz, mert ez olyan mintha téged azért hibáztatnálak, hogy meggyógyítottad a bátyám mikor majdnem megöltem. Neked is ott volt rá a lehetőséged, és ki is használtad, ugyan a mód különböző, de az irány ugyan az.
-
Tök jó, hogy olyan dolgokat is összefüggésbe tudsz hozni amik eggyel talán nem a témához illők, amúgy is akkor még mit vártál tőlem? Full fáradt voltam!
-
Tehetek én róla?
-
Kössz! ...
-
Szívesen.
-
De azért ennyit igazán megérdemelsz... – ezzel elém ugrik, és hasba bök, hát ez nem volt kellemes.
-
Oké ennyit hagyok, de ugye tudod, hogy ha meg akarsz ütni azt előre tudom, hiszen a chakra észlelés nyolcszor olyan gyors mint a szem, ez esetben azt jelenti hogy kevesebb mint 16 ezred másodperc alatt észlelem a mozgásod, míg az átlag emberekés 345 ezred másodperc, és tudnám fokozni ezt ha szemet cserélnék Itachival.
-
Mielőtt beszélsz fogd be a szád mert a kutya nem kíváncsi rád... - nem gond csak tudd.
-
Ne is foglalkozz az ilyenekkel, csak közöltem veled. – agyilag hulla vagyok, lefárasztott a chakrakeresés, elég nehéz csak a chakra alapján átszámítani mi merre van, és a szinte nulla chakrájú embereket is kerülgetni közben az utcán.
-
Vettem észre..
-
Na és mára vannak terveid?
-
Mi lenne? Eddig azt sem tudtam, hogy lessz ma...
-
Ennek örülök akkor nincs programod, amibe beleütköznék. - lassan felkelek és mellé lépek. A látvány mellé tettek is járhatnak.
-
Na miért mit akarsz? - ugyan, tudod jól.
-
Szerintem tudod jól, mit akarok csinálni.
-
És ha én nem akarom? – bocsi Sakura, de egyébként is, ez egy egyszeri alkalom, egy partnert sem ismételtem még meg, egyszer sem.
-
Oh fogod akarni hidd el nekem. Csak egy kis indítás kell. – Egy lépés elé majd átkaroltam, szorosan magamhoz öleltem majd vadul csókoltam.
-
Hagyj! - próbál menekülni, de nem hagyom neki. - Egyszer odaadtam magam nem kívánom többször is!
-
Nem vagy kíváncsi milyen az ha tényleg belemerülök, ha nem fogom vissza magam? Már kibírnád, és most itt van a lehetőség. – újra megcsókolom, most sokkal vadabbul, mint az előbb. Érzem, mennyire küzd magával.
-
Talán kíváncsi vagyok.. És? nem kényszeríthetsz semmire! - ki kényszerít? Remegsz a karjaim között, te i akarod.
-
Ugyan ne akarj becsapni. Érzem hogy te is akarod, csak nem akarod kimondani. – Újra megcsókoltam, majd a nyakán csókoltam meg, majd lassan egyre lejjebb indultam.
-
Sasuke.. - és érzem, ahogy végre átadta magát a saját akaratának. Megcsókoltam, ugyan olyan vadul, mint előzőleg, közben pedig megkerestem a pólója alját, majd elkezdtem levenni róla, közben leguggoltam és elkezdtem csókolgatni a hasát, majd a pólóval együtt jöttem felfelé én is. A pólót már leszedtem róla, mikor a melltartójához értem. Jó lenne itt is játszani egyet, de most csak átugrottam, és rögtön a nyakához értem, és el is kezdtem csókolni, majd levette rólam a pólót. Ezt még megengedem, hogy egyedül csináld. Ezután visszahajoltam a nyakához, és csókolgatni kezdtem. Keresni kezdtem az erogén zónáit, hátha sikerrel járok. Még egy ideig kényeztetem, de tegnap igen csak igaza volt az ággyal kapcsolatban, így hát odamentem, és magamra rántottam. Így könnyebb lesz megszabadulni mindentől. Rögtön a nadrágja felé is nyúlok, le akarom venni óla, de érzem ez nem tetszik neki annyira, így hát magamhoz húzom, ekkor pedig már hagyja, de ő is levette az enyém, hát fer alku. Ez után hagyja, hogy levegyem a melltartóját, majd megnyaltam mellbimbóját, még mindig remek, nem lehetne be telni vele, őt kirázta a hideg, és megadta neki az első kegyelemdöfést. Ez után átfordítottam magunkat. Egy ideig elszórakoztam a melleivel még, de haladni is kell, így hát lassan lentebb ereszkedem, majd elkezdtem finom pináját nyalogatni. Remek íze volt. Főleg hogy nem is olyan régen, a megfordítás előtt élvezett el. Ahogy nyelvemmel elkezdtem dolgozni, majdnem elsikította magát, de ez természetes. Lehet hogy így kissé gyors lesz, és még van mit élvezni odafent is. Abbahagytam hát és elindultam felfelé, persze egyik kezem lent felejtve,nehogy panaszkodhasson, hogy nem kényeztetem eléggé. Megcsókoltam, majd ismét melleit vetem célba. Még így is látszik mennyire élvezi, sőt talán jobban, hirtelen arra leszek figyelmes, hogy letépi rólam a boxert, na igen, valami tényleg hiányzott. Nem sokkal ez után elélvezett, én pedig lassan kihúztam belőle ujjaim, és lenyaltam róla nedveit, amit fél szemmel figyelt. Ez az íz még lehív egy kis időre. Meg is indultam, és elkezdtem ismét nyelvemmel dolgozni. Hallom ahogy egyre hangosabban kezd nyögdécselni. Hihetetlen hogy ennyire átadta magát az élvezetnek, ahogy ez az íz, és ezek a hangok. Mámorító, és ráadást követelnek. Az újabb orgazmusával újabb roham indul meg. Látom, ahogy az ágytámlába kapaszkodik biztos pont után. NA jó, ez remek volt,mámorító hang, remek íz, de az akcióra adunk a legtöbbet, így lassan eltávolodok tőle, felé emelkedem, és merev férfiasságom szinte automatikusan beleengedem. A nyögései remek mámorító muzsikaként hatottak számomra, viszont egy csók is kellett nekem, így hát egy vad csókot adtam neki válaszul, remélem azért nem némul el teljesen tőle. Gyorsabb, és vadabb tempót diktálok mint tegnap, de bírnia kell, most ez alá nem tudok adni, viszont hangja egyre mámorítóbb. Bentebb, és bentebb nyomulok benne, ezzel is többet kívánva. Ez után arra leszek figyelmes, hogy a bal karomban talált új kapaszkodót, aminek rettentően örülök. Ahogy folyamatosan gyorsítok, Sakura mámorító hangja annál nagyobb hatást gyakorolnak rám. Vadul csókolom meg, már amennyire ez lehetséges, a mostani helyzetben. Elhallgatott a csók idejére majd utána ismét hallhattam mámorító hangját. Már érződik rajta, hamarosan elélvez, én pedig a tökéletes pillatatban teljesen bele engedtem férfiasságomat. Egy elfojtott sikoly ami gy újabb gyönyörű nyögésként tör ki belőle. Kicsit lassítottam, szelídebb voltam, de nem akartam megállni. Végül döntöttem, átfordítottam, majd megfogtam a karját, hogy ne tudjon menekülni. Egy ideig liheg, talán kissé kifáradt már, majd végig simít izmos hasamon, ezután pedig rám támaszkodik. Ebben a helyzetben ez is kelleme érzés. Felém térdel, majd csókot követel, amit természetesen meg is kap. Látom nem akar menekülni. Kitépte szorításomból kezét, majd összefonta ujjainkat. Ez után lefelé indul meg, majd amennyire csak belefér szájába veszi férfiasságom. Remek érzés ahogy játszani kezd vele, majd mikor kissé ráharap, isteni érés, bár kissé fáj is. Játszhatsz vele amennyit csak szeretnél, főleg, ha ilyen remekül csinálod. A végén párszor ráharap, aztán nyelvével még egy kicsit kényeszet, ez után pedig magába engedi az egészet. Az enyémnél lassabb tempóban indul el, majd lassanként gyorsít. Nekem hírtele lassú a tempó, de kárpótlásul, kezeim felsőtestén simítok végig folyamatosan, arra amerre éppen akarom. Lassan elértünk arra a pontra, ahol elélvezünk. A sikítását, alig tudja elfojtani, akkor segítek neki, átfordítottam, és megcsókoltam. Nyaka és ajkai között vándorlok folyamatosan. Ezután gyorsítani kezdek, mire elkapja az ágytámlát. A karom jobban tetszene, de addig megteszi. Egyik kezemet hasára teszem, végi simítok rajta, majd melleire teszem, még egy kis élvezetért. Újra elélvez, majd belekap felkaromba, ezt már jobban szeretem. Már fárad, halk nyögései is elképesztőek. Chakráját figyelve érzem, mennyire megvan bolondulva még mindig, ahogy egészen végig e volt. Teste még izzik. Ez hívott engem ennyire? Ez adta ez ötletet? Nem tudom. A nyakát, és ajkait csókolgatom, felsőtestén pedig kezeim pásztázzák. Lassan melleit kezdem csókolgatni, mire újabb erősebb nyögést hallat, ami ajkaira hívja fel a figyelmem, és újra megcsókoltam. A csók a mai legvadabb csókom volt, de az eddigi legvadabbak közé is besorolhatnám. Utána ismét nyakát kezdem el csókolgatni, ajkaira is visszatérek néha. Lassan elélvezünk, de ő már fáradt, és kicsivel hamarabb élvez el mint én. Hát sokkal jobban kielégültem mint tegnap. De valami még hiányzik. Lassan azért kihúzom férfiasságomat. Még minig oly forró a teste, mint az elején, de ő már abbahagyná, mivel arrébb próbál menni.
-
Hova szöksz? – Emelkedtem felé.
-
Elegem van! - ugyan, a tested mást mond.
-
Akkor mért bolondul meg a chakrád mikor hozzád ,érek és mért izzik az egész tested. Ha túl durva vagyok szólj és olyan gyengéden fogok veled bánni mint eddig még senki. – egy újabb dolog, amit senki más nem kapott meg tőlem.
-
Csak... fáradt vagyok... - ugyan, ne tedd ezt.
-
Ugyan egy ilyen menetet még kibírsz. Vigyázni fogok rád. Elhiheted, ha már ez lesz a negyedik dolog amit először adok meg egy nőnek, és mind a négy a tiéd volt. - újra végigsimítok rajta, teste forró, a tapintása lágy, kellemes, közben pedig ismét vadul csókoltam. Apránként végigcsókoltam nyakát, majd lassan újra belehelyeztem férfiasságomat. Lassan mozgok benne, nagyon lassan, már eléggé kimerült, de ennyit még ki kell bírnia. Lassan gyorsítok, betartva azt, amit az előbb mondtam. Óvatosan alácsúsztattam kezeim, és magamhoz húztam. Remek volt forró testét ennyire közel éreznem magamhoz, de nem kapaszkodott belém, így visszaengedtem. Újra gyorsítottam egy kicsit, és megcsókoltam, olyan csók volt ez, amit talán meg sem tudok ismételni, magam sem tudom, milyen vágyak, érzelmek, vadság, gyengédség, vagy mohóság volt benne. Átkarolta nyakam a csók hatására. Ahogy a csóknak vége lett rögtön el is engedett, ami azt jelenti hogy elpirult, mert csak öntudatlanul csókolt meg, ezt szívesen láttam volna, saját szememmel. Ahogy elengedett megint eltávolodtam, forró, selymes, lágy testétől. Végül ismét egyszerre élveztünk el, ami sokkal jobb érzés. Végül adtam neki egy jóét csókot, majd mellé feküdtem. Remek volt, bár lehetett volna tetőzni, még egy ilyen menettel, de hagynom kell pihenni valamikor.