- Igaz, de azt tegyük hozzá, hogy sosem használok ki olyanokat, akik nem önszántukból ugranának tűzbe értem.. – Mondom egy vigyorral a képemen. Igen ez lennék én. Ismerem magam, főleg, ha ilyen jó helyzetben vagyok! Nos felálltam, és kibaktattam a szobából, megkerestem azt a szobát ahonnan Sasuke chakrája érződött, és bekopogtam.
- Reméltem, hogy eljössz hozzám még legalább ma este.
- És itt vagyok nem? - Nézek átlagos vigyorral, még mindig a fejemben van az utolsó pár mondat
Gyere be gyorsan. – Beránt az ajtón, majd becsukja. Ezt meg mire véljem? Na mind egy.
- Na mi mit csináltatok, míg nem voltam? - Kérdezem átlagos képpel.
Találkoztam Deidarával aki segített. – De morcos valaki… - Majd miután kicsit segített felfedeztük a városban azokat a területeket ahol akármennyit rombolhatunk harc közben, átlag ember nem sérül.
- Akkor oké, és azt elmondta, hogy hány ember ellen mentek?
- Csak valami 2.-at említett, de mondtam neki hogy elég sok ellenfelünk lesz. Sztem még ő sem tudja kikre vadászunk, sőt azt sem hogy miért. – Akkor nekem sem hazudott.
- Nos vagy csak lusta elmondani, egy biztos, holnap délben vagy le lessz fújva az egész vagy, akkor elmondom a részleteket. Nagyon két esélyes szóval addig csak nyugalomban maradni!
- Abban segíthetnél. – Lép közelebb, tudtam….
- Tőlem... - Tudtam, hogy kár lessz visszajönni...
- Nyugalom, most kegyesebb leszek mint legutóbb. Csak annyira leszek gyors hogy élvezd is. – Megcsókolt, és fölsőm aljáért nyúlt. Szinte azonnal viszonoztam csókját, és elhúzva az ágyig ledöntöttem rá, és fölé térdeltem, újabb csókot követeltem, közben feljebb húztam, és felültettem, fogtam egy kést, és leszaggattam róla pólóját, és lenyúztam róla, minden maradt cafatját. Az én pólóm megmarad szóval azt gyorsan levettem magamról, a melltartóm is én akartam, de megelőztek, szóval esélyem sem volt. Inkább nadrágjáért nyúltam, közben még mindig faltuk egymás ajkait, megfordult a helyzet, maga alá döntött, és felém hajolt, nyakamon éreztem csókját, közben megszabadított nadrágomtól és bugyimtól, követtem a példáját. Két ujja ajkaim, hoz ér, bekapom , és elkezdtem, kellőképpen benedvesíteni őket, miközben másik kezével melleim simogatja. Kis idő múlva, megunja ezt a helyzetet és ujjai helyett nyelvével hallgattat el. Megérzem, magamban ujjait. Lejjebb hajolva, mellemet csókolgatja, én pedig az ágylepedőt markolgatom. Lassan, úgy gondolja, hogy ennyi elég volt, kihúzza ujjait, és lenyalja róla a nedvet. Nekem ez a pillanat tökéletes, ráfordulok, és megcsókolom, lehajolok, és kezdem a magam akcióját, azt hiszem túlságosan el vagy kényeztetve nem? Na nem érdekes.. Érzem ahogy összerándul alattam, mikor finoman megharapdálom, de most több szereped kap a nyelvem.. De nem örökké, még megszívom kissé, és fel emelkedek egy csókért, és ahogy gondoltam, azonnal maga alá ránt, és csók helyett melleim kezdi kényeztetni. Aztán egyre lejjebb, és lejjebb megy, alig tudom visszafogni, magam.. már most? Annyira kívánom.. De miért? Kezeit fennhagyta, szóval, fogom és megrántom, azonnal véve az adást, belém merült, és mielőtt még feltudtam volna sikoltani, egy csókkal némított el. Most tényleg nem diktált olyan kegyetlen tempót, amit nagyon élveztem. De egyszerre hűsebb levegő törte meg a szobát, és fényt láttam, beszűrődni…. Hinata állna az ajtóban?..na ne.. Aza hülye tyúk akkorás sikított, hogy az épület beleremegett:
- TE MEGCSALSZ EZZEL A RIBANCAL SASUKE? – Sasuke ránézett és azonnal lehetett rajta látni a sharingan hatását, és már csak a csukódó ajtót, és Sasuke szavait halottam…
- Remélem nem hagyod hogy elrontsa a hangulatot. – Csókolt, vadul. És folytatta, ott ahol abbahagyta. levegőt is alig kaptam, úgy csókolt, de nem érdekel, élvezem és ez a lényeg! Érzem, hogy már nem kell sok. És jóslatom bejön, egyszerre élvezünk, de nem kímélve hajt tovább, Nem egyszer jutunk túl, az élvezeteken, de a most már, tényleg aggaszt a Hinata ügy…
- Te hallod, valamit a hercegnővel is kéne kezdeni nem gondolod??
- Nem várhatna holnapig? – Ezzel megcsókolt, de nem fogsz meghatni…
- Ha csak nem akarod, hogy azaz idióta csaj ránk szabadítsa az armageddont ha felébred akkor NEM!!
- Rajtam múlik mikor kel fel, hiszen én ütöttem ki. – Chh, azt hiszem mára már elég élvezetet kaptál szóval maradj el!
- Hadjál békén! Amúgy is erre a csajra nem érdemes pazarolni a Sharingant! – Na ez meg a másik…
- Most nem érdekelne, ha más mondaná, de neked kivételesen megcsinálom. – Aha igen tudom, ismerlek….
- Én is így gondoltam!
- Akkor kapjunk először magunkra valamit. Akkor valamivel jobb tárgyaló fél lesz. – Ha nem vennéd észre, azért nem öltöztem fel, mert idáig őnagyságával beszéltem…. Na mind1 fel teleportáltam, Ikkei magán fürdőszobájába, és kissé szalonképessé varázsolva magam elloptam az egyik kurvájának, az utcai ruháját ami meglepődésemre tök átlagos öltözék volt de nem baj… Vissza teleportáltam a folyosóra ahol egy darab Hinatát se láttam.. gondoltam.. benyitottam a szobánkba, és úgy kezdtem:
- Nos, ahogy gondoltam Hina már nincs az ajtó előtt, de mivel ide a mentősök nem jönnek, ezért tuti a személyzet bevitte a szobájába, szóval indulás !
- Nem kell kétszer mondanod. – Lehet, hogy nem tetszik a helyzet de ez van…
- Asszed nekem több kedvem van hozzá? Viszont muszáj lessz! És, hogy miért? Legyen elég annyi, hogy mert én azt mondtam! Eddig sem hiányzott ide egy Hyuuga sem, ezentúl sem fog, szóval végy erőt magadon és segíts!
- Nyugalom. Nem kell magyaráznod. Attól hogy semmi kedvem nincsen hozzá még megcsinálom, és ha nagyon nem tetszik neki valami, van egy két titkos fegyverem is ellene. – Amit NEM fogsz használni!
- Akkor meg ne legyél olyan mit egy gyerek! - Állok az ajt mellé indulhatunk,de csak utánad mert nem tom melyik Hina szobája
- Gyere. – Nyit be, Hinatához, és először előre akar engedni de aztán meggondolva magát be pofátlankodik, hát bakker döntsd már el mit akarsz…
- Na ennyit az udvariasságról... - Lépek be a szobába én is.
- Sasuke? Képzeld szörnyű álmom volt! Azzal a rózsaszín ribancal voltál egy ágyban! De tudom, hogy sose csalnál meg! – Akarja átkarolni Sasukét
Kuss! – Ragadta, meg a haját, s emelte fel, annál fogva. - 1. már több mint fél éve nem vagyunk együtt aminek én iszonyatosan örülök. 2. ha még egyszer ilyet mondasz Sherryre, akkor nem úszod meg kínok nélkül. Remélem elég világos voltam. – Ez után falhoz vágja, hát csessze meg most már, én sajnálom Hinát….
- És elmondanád nekem mégis mennyivel jobb az a szajha? Mitől több a szemedben egy ilyen senkiházi mint én? Mond meg nekem őszintén! – Őőő, nos inkább semmivel de ki hogy nézi…
- Nem szajha, és hogy mitől több?? Mindentől!! – Fogta hátra csavarta a karját.. Nah ebből kezd elegem lenni, lehet, hogy egy liba, de egy lánnyal sem bánhatnak így! Egyszerűen senki sem érdemli meg!
- Héhé, azért ha nem muszáj nem kell pluszmunkát gyártani oké? Amúgy is, nagyon jól tudod,hogy se az erőszakból se a szép szóból nem ért, szóval nem tudom minek strapálod magad..- Azon kívül, hogy én azt mondtam..
- Csupán reménykedem benne hogy rájön Ő csupán egy játékszer volt, amit azért nem raktam ki az első éjszaka után, mert akkor még nem bírtam volna el az egész faluval. Remélem végre rá jön, hogy ő egy értéktelen, hisztis liba akihez semmi kedvem sincs. remélem rájön hogy ő egy értéktelen kacat semmi több. – Chh hányszor halottam már én ezt életemben?...
- Őszintén már én sajnálom szegénycsajt.. Nah mindegy, na Hinata, azt ne mond, hogy ezt is elengeded a füled, mellett,mert azt tudom, hogy nem vagy süket, csak, hírnevet akarsz, és a kudarcokat képtelen vagy feldolgozni. Eddig oké, de, hogy ilyen mélyre süllyedj nem gondoltam volna... – Remélem, ez odavág annyira, hogy végre megvilágosodj…
- FOGD BE A SZÁD! - Ordította - Én sosem... vallok kudarcot! - Egy fokkal nyugodtabb lett, de úgy tűnik a sírógörcs határán van...
- Miért adtál neki erőt? Ha nem szólalsz meg, akkor szinte már mehettünk is volna el. Na mindegy. Hamarosan felfogja majd, mennyivel vagy jobb nála mindenben. – Chh, ez már számomra is sértés, Én sem vagyok senkinél sem jobb, de Hinata se kevesebb, ezt jó lenne észben tartani!
- Nos Sasuke, a halál nem kérte a hozzászólásod. És ha már itt tartunk, akár most is mehetünk, ő sem hülye, és úgy tűik figyelt, is, szóval nem lessz itt semmi gond!! - Szegény csaj, nem nagyon akar előttünk sírni szóval jó lessz mimnél előbb eltűnni...
- Pillanat. - oda hajolok Hinatához és valamit a fülébe súg, remélem, nem engem istenit mert akkor kinyírom…. – fel áll . - Mehetünk.
- Oké-oké csak gyere már... - Ezzel a kilincsért nyúltam, kinyitottam az ajtót, és k i mentem, de nagy attrakció..
- Nos majd délfelé jövök, addig mindenki maradjon itt, vagy legalább is olyan közelben, hogy ne kelljen keresni ha megjöttem! Értve? – Remélem , közvetíted a többieknek..
- Rendben. – Mondta, úgy mint aki citromot evett…
- Beteg vagy? Vagy esetleg valami probléma?...
- Nem fogsz elkésni? - mondta már fagyosan. - Úgy gondoltam, hogy ebben a pillanatban, nem fogsz odaérni, mivel azzal tisztában lehetnél, ha nem vagy itt délre, akkor én fogok odaérni hozzád délre. – Azért a fogalmazáson még javíthatnál…
- Azt megnézném, de most csov! - Ezzel eltűnök...
Nos a pincsinél tűntem elő a pincsinél, a név marad... Ahol ott ült Dei-is.
- Adjatok egy normális göncöt létszi! - Nézek rájuk kérő szemekkel, nos az oké, hogy sima ruha van rajtam, de mégsem mehetek ilyen szegényes göncökben egy "régi ismerőshöz"...Nos a fiu elkezdtek röhögni és a pincsi rámutatott a gardrób ajtóra, bemegyek és lásson csodát az esti rém, megtaláltam a régi egyenruhám, fekete vászon nadrág, fekete munka ing, a bakancs, amit mindig furcsálltam, és a hosszú ballonkabát. Igen itt szoktam rá a feketére... Nos kimegyek, és Dei nyakába ugrom
- Wááá megvan a ruhám, tuti tetetted el mert ez a hülye az összes nálam maradt göncöm előttem égette el.... - Mondtam felé fordulva egy gyilkos pillantással.
- Bukta mivel ezt tényleg megtartottam.. - Mondta gúnyos tekintettel
- Na persze, és piros hó esik mi? - De nem hazudik mivel ránézek Deire és az is helyeslően bólint, pincsi állítására..
- Jó akkor neked kössz... Mehetnénk? - Szállok le Deiről.
- Menjünk! - Mondják ketten, és Deidarára bízzuk a teleportot, egy edzőn találjuk magunkat.
- Hé ennyire gyökér nem lehetsz..- Értetlenedek
- De te se.. ide szerveztem a találkozót! - Szólalt meg a pincsi, és már halottam is, a Dél- i rés vezetőjének, Eiichi-nek hangját:
- Ikkei, Deidara, halljam mit akartok? - Kössz én is vagyok! Fordulok, Eiici felé, aki hatalmas szemet vet rám..
- Én is itt vagyok! És nem értem még is mit háborogsz már annyit? Vagy talán nem vetted észre, hogy mennyire idióta vagy?
- Óhh Sakura azt hittem valaki eltett láb alól! - Kössz...
- Ennyire nem kell lenézned! Nah de..- Folytatnám, de Ikkei, vagyis a pincsi, befogja a szám.
- Látod? Még a sírból is felkelt hallva a hülyeséged! - Mi van? Nah mindegy, amíg normális beszédre tudjuk késztetni nem oké...
- Akkor hadd kérdezzem meg még egyszer... Mit akartok? Elvettétek a területeim, majdnem megfosztottatok a ragomtól, ha most bocsánatért esedeznétek akkor sem kapnátok kegyelmet! És csak most vettem észre, hogy ez csak egy klón... Eiichi te gyáva féreg...
- És akkor mi van? - Szedem le a pincsi kezét magamról - MAJDNEM elvesztetted! Nagy dolog, csak, hogy tudd én mindent elvesztettem, és mégsem rimánkodok! Az, hogy te is megérezted ennek a súlyát, csak egyet jelen, azt, hogy gyenge vagy! Se több se kevesebb! Csak is a színtiszta igazság! Én is gye...
- CSEND! Csak fogja be a száját az, ki önként mondott le mindenről, csak azért mert nem bírta a terhet! Te nem gyenge vagy hanem szimplán csak hülye! Minden amid volt eldobtad, azért mert nem azt hitted attól jobb lessz az életed!
- Mér? Neked attól jobb lessz az életed, hogy megszámlálhatatlan embert elteszel láb alól, aztán elveszted mindened, mindenki elfordul mellőled, és elled lessz? Én ezt elkerülve, átadtam a helyem!! De nézd meg, én csak belibegtem, Ikkei, és simán mindent megkaptam amit akartam! Én csak nem akarom, hogy ennél s nagyobb bajod legy... - Mondanám tovább, de előttem terem, és egy hatalmas pofont kapok. Amitől elkezdenék szállni, de Dei megfog, Ikkei pedig a további csapások ellenében, támadni kezdené, Eiichi klónját de az eltűnik... Nos akkor tényleg ki kell csalnunk ezt a hülyét..Nos visszamegyünk a szállodába a pincsi lakosztályába beszélgetünk egy darabig, miközben az én pofám zsibbad és mindkettő visszafogottan röhög:
- Nektek meg mi a bajotok?
- Tényleg nem érzed?
- Mit kéne éreznem?
- A fél arcod totál feldagadt!...
- Az nem lehet! Hiszen akkor a Yume már rég....- Tényleg, hisz ezt a képességét elhagyta.. nagyon jó most, hogy azt felfogtam, akár.. Meggyógyítom az arcom, és amennyire éhes vagyok tuti dél szal leküldtem Deit, hogy hozassa fel a többieket.. Hamarosan megjött a kis csapat.
- Gondolom akkor te lennél itt a főnök. Lenne néhány kérdésem majd, az után, miután elmondtatok itt mindent nekünk. – Nos amint várhattuk a legnagyobb szószóló…
- Először is bemutatkoznák! Ikkei vagyok, a K - i góré. Rajtam kívül ég van 3-om vezető logikusan a É-i a N-i és a D-i. Nos mi meghatározott időnként összeülünk egy kis megbeszélésre, aminek lényege az amúgy is törékeny egyensúly fenntartása. Nos a legutóbbi ilyenre, a D-i vezető Eiichi Kazuo, már saját maga helyett a privát csapatát küldte, azzal a felszólalással, hogy vagy önként átadjuk a hatalmat vagy lebuktat mindenkit, nos ezt senki sem akarja hisz a Kagék évi jövedelmének fele a mi eredményünk. Bármilyen nehéz is et felfogni! Szóval,a lényeg, a támadás sorozat már elkezdődött, megkell állítani D-t!... Nah hallgatom a kérdéseket
- A kérdés egyszerűbb így hogy tudom a háttér sztorit. Találtatok e kimagaslóan magas erejű idegen ellenfeleket közöttük. Sakura maximális chakra szintjénél jóval nagyobbakról lenne szó, bár a nagy részét elnyomhatják.