32. rész

Oké akkor, az első kérdésem ismered a Gogyou Fuuin vagy a Gogyou Kaiin nevű technikákat? - hm két pecsét technika, nem mondom jól jönnének ahhoz hogy továbbfejlesszem a jelenlegi technikáimat, de ennyi még nem elég

Ismerni ismerem, használni nem tudom őket. - ha nem adsz mellé elég jó technikát, akkor ezek önmagukban semmik.

Nos csatoljunk hozzá még valamit.... Mondjuk, a Juin Jutsu rémlik? – hm, ezt meg kell fontolni, egy kiválóan irányított átokbillog csupán erőt adhat, ugyanakkor rengeteg nehézség is magába foglal. Mondjuk megéri, ha jól tanítják, és ezek csak ürügyet adhatnak a leverésére, ha ezeket használni tudom, egy párbaj keretében elvehetem az életét, és könnyen mondhatnám, alábecsült, és figyelmetlen volt.

Hallani hallottam róla. főleg Orochimaru hasznosította, ezzel a hármassal meg vagyok elégedve. Akkor mikor és hol? A mai napot inkább pihenjétek ki, gondolom kínzott Madara rendesen, nekem pedig holnap feladatom van. - Ikkei ugyan jó bőrben van, de az emberei... siralmas rájuk nézni.

Nos nagyon nem hatott a lelkemre, de te pihenj csak, akkor... max 3 nap múlva, úgy jó? - én most nyírnálak ki, de beérem ezzel is.

Nekem jó, és ahogy látom ennek a csapat egyes tagjai is örülnek. - mutatok két kidőlt, és egy szinte élőhalott állapotban lévő emberére, mondjuk ezek még némelyikhez képest jó állapotban vannak, csak azok túl hátul vannak. Elkezdtek velem beszélgetni, de amikor észrevettem hogy Sakura nincs ott utána mentem, tudtam hogy visszamegy a raktárépületbe. Mikor odaértem egy levelet olvasott, ami elég véres és gennyes volt, hát egy ideje már itt lehet. - Mit keresel??? -kérdezem meg, ő pedig ijedtében majdnem felugrott. Látom megleptem túlságosan belemerült az olvasásba, még jó, hogy én jöttem ide, és nem más, más aki esetleg meg akarta volna ölni, most túl könnyű préda lett volna.

Hasonló kérdésem van. Te mit keresel itt? - mondta, még mindig a papírt nézve.

Téged, de egyébként én kérdeztem hamarabb. – érzem rajta, nincs a legjobb kedvében, de ez most nem zavar.

Azt hittem ha nem szólok, hogy elmegyek, akkor nem is fogsz utánam jönni... – én akkor s követlek ahova csak lehet, túl sok itt nekem a gyanús személy, a végén még valaki valami rosszat akar majd tenni, és tehetem el láb-alól. Mondjuk így is van már két jelöltem.

Tudod, valamit félbehagytunk, de ha nem lenne így is megkeresnélek, hiszen szerintem még van elég dolgunk a nélkül is. – sok dolgot hagytunk félbe, sok fontos dolgot, pedig nem kellett volna, főleg nem a legutolsót. - Először mond meg mit keresel, hiszen azt még mindig nem mondtad el. - igen, ez eléggé furdalja az oldalamat.

Már megtaláltam nem gyanús? De számodra lényegtelen, szóval mondhatod... – először belekezdtem, aztán mikor észrevettem mindenféle ostobaságot kezdtem mondani, hátha felfigyel, de nem tette, pedig mondtam több olyan dolgot is ami meghökkenthette volna, de ha ennyire érdekes az a papír.....

Gondolom neked a küldetés nem mond eleget. - tértem vissza valamihez ami témába vág, és erre már felfigyelt.

Rosszul gondolod, nekem ez a kifejezés az egy ég adta világon semmit nem jelent. Mi lenne, ha meglátna a Riakage? Ebbe belegondoltál már? – ki mondta, hogy a te szemszögedből ezért fontos a küldetés? Sokkal fontosabb dolgok is vannak itt, csak észre kellene őket venned, drága Sakura. Annyi lehetőséged lenne, megannyi dologra, amiben könnyen segíthetnék, például a családod....

Vele holnap kell foglalkoznunk csupán. - ezzel összegyűrte a papírt, és felált

Ha nagyon tudni akarod, hogy mit kerestem akkor gyere! - majd megindult kifelé. Vajon mit kereshet??

Megyek. – mondtam kedvtelenül, na igen lenne most szerintem fontosabb dolgunk, sokkal fontosabbak, de ha te erre akarod pazarolni az idődet, hát legyen, végül a 23-as raktárhoz értünk, aminek az ajtaját berúgta, a lakat pedig elég szépen engedte ezt neki. Ez után láthatóvá vált egy újabb adag hulla, mondjuk fele olyan jól nem nézett ki a hely, mint a másik,l de ez van, Ahogy láttam Sakura a baloldali szekrénysorból vett elő egy ládát, amit résre nyitott azzal, hogy a chakrájából egy minimális mennyiséget bele vezetett, ez után tovább nyitotta, de a fény megcsillant a benne lévő tárgyon, ezért először becsukta, majd lassan újra kinyitotta, nem tudtam mi volt benne, de láttam tetszik neki. Lassan egy hosszú bőrostort vett ki aminek a végén egy kisebb ezüst penge van, nem rossz, de lehetne esetleg strapabíróbb, és jobban felszerelt is, mondjuk reagál Sakura chakrájára, de az könnyen megoldható. Látom ahogy néz egy papírt, és meglepődig, innen látom hogy rengeteg név van rá felsorolva, nevek, amiket én biztos nem ismerek, végül összegyűri a lapot, majd az ostort megemeli pár centire, és a papír darabokban van, kár a nevek lehet jól jöttek volna. Ez után az ostor magától összetekeredik, majd a nadrágja hátulján lévő kötéltartó fogócsatra teszi, az ostor tartására is tökéletesen megfelelnek az ilyesmik. Mikor megfordul, és felém néz látom mennyire örül is az újonnan szerzett fegyverének.

Na és most???

Nos ha nincs kifogásod ellen, akkor egyedül kéne visszamenned... - arra rá is kell valahogy bírnod, hogy olyat tegyek amit nem akarok.

Mégis miért? – termek előtte. Mondj pár jó okot, és esetleg elmegyek egyedül, esetleg.

Mert szerintem te se szeretnél ott lenni, mikor hálálkodok, egy rakat embernek. - oh, első sorból nézném végig, és csak élvezném a látványt, de ezt csak nem mondhatom a szemébe ilyen könnyedséggel.

Főleg hogy meg sem érdemlik. - főleg hogy nem Ikkei lesz az, ezzel lassan visszateleportáltam, végül egy pillanatra megéreztem az épületben Sakura chakráját, de nem tudom megmondani hogy hol, majd Ikkei chakráját is egy pillanatra, de más volt mint általában, de valami mind a kettő helymeghatározását torzítja. Na jó, most lett tényleg elegem ebből az egészből, nem tűröm el az ilyen kis játékokat, egész nap fel alá járkáltam az épületben, majd egyszer megláttam Ikkeit, ő is felém nézett, majd egy győztes mosoly jelent meg az arcán, és ha abban a pillanatban nem teleportált volna el, már a mellkasában lenne egy chidori. FRANCBA, TÚL LASSÚ!!!!! Az egész épület megtelt a chakrámmal, érzem ahogy az egész testem őrjöng, mint egy kisgyerek, akitől elvették a játékszerét, de tőlem ennél sokkal többet próbál meg elvenni, pontosabban visszavenni, de ezt nem hagyom, eldobta magától a lehetőségeit, és most azt hiszi csak úgy visszakapja mindazt amit eldobott magától, hát téved az a nyamvadt féreg, akkor sem kaja vissza, ha Sakura vissza akar menni, előbb nyírom ki azt a gyáva senkiházit. Még megbánja hogy velem húzott ujjat, keserves kínok között fogsz megdögleni, ezt garantálom neked. Megkínozlak többször is, aztán mikor azt hiszed vége, a lehető legjobb pillanatban végzek veled, ha kell Sakura szeme láttára mutatom meg, mennyire gyáva és gyenge féreg is vagy. Nem csak a saját születésed fogod megbánni, hanem az ükapádét is. Lassan sikerült visszább szorítanom a chakrámat, majd mindenkit összeszedve el is indultunk, a kage irodájához, ami előtt Sakura már ott állt, és ahogy a szemembe nézett, elfogta a halálfélelem, érezd nyugodtan a haragom, érezd mi fogja megsemmisíteni azt a féreg Ikkeit a szemed láttára. Végzek mindenkivel, aki egy kicsit is az utamba áll, nem kegyelmezek egynek sem. Lassan visszább fogtam magam, és bementünk a kage irodájába, ahol a küldetésről beszélgettünk, de nem tudtam figyelni annyira forrt a testem a dühtől, egyetlen chidoriba sűríteném, akkor az egész várost megsemmisíteni a haragom, könnyű szerrel, vissza kell magamat fognom, de nem tudom, túlságosan is fel lettem húzva. Végül egy elég rossz téma került szóba, mikor a kage levegőzött, mi pedig kísérgettük.

Sherry te hol éjszakázol?? - ekkor a dühöm egy újabb csúcspontot ért el, oké, már nem csak a város, a fél bolygó odavész, ha ezt kiengedem.

Háth, ahol beájulok mert, hogy? - ja persze, meséld ezt annak, aki nem érzi a chakrádat, mikor teleportálgatsz....

Csak elvileg te itt sem vagy. - neked meg otthon kellene lenned az ágy alá bújva a félelemtől, bár ha egyszer a szemembe próbálna nézni, azonnal megtenné ezt.

Nos a lényeg, hogy mindig megtudom oldani. Nah de Hinata, úgy tudom, te mostanság eléggé leálltál a modellkedéssel talán más életcélod lett?

Nos, szeretnék erősebbé válni ha már ninja vagyok!

Nah edzhetnénk együtt! Bár nem tudom, van már vállalkozó rá? - ohoho, akkor irány egy temetés, és egy problémával kevesebb.

Ti ketten?? Akkor rendezem a temetést Hinatának.

Te csak maradj magadnak, olyan vagy mint komplett Alaszka, elárulnád mi a bajod, vagy egész nap bunkózni fogsz? - ha rá kényszerítenek akkor igen.

Szerintem tudod a választ a kérdésemre Sakura, csak még gondolkoznod kell, és egyébként is ne viccelj hogy te akarsz edzeni Hinatával. Hinatának átlag chouninokkal kellene harcolnia nem olyannal, akivel én is lazán elharcolok egy napig is. - na igen, bár nem ez a kedvenc elfoglaltságom veled.

Nah idefigyelj, urasága, semmi kedvem veszekedni, szóval tényleg vegyél vissza oké? És létszíves, az egyéni véleményeid, tartsd meg magadnak! -nem egyéni vélemény, csak a többiek inkább nem közlik.

Ennél több kell, hogy megijedjek... - főleg most, hogy ennyire feldühített egy beképzelt féreg. Ha vele harcolok, akár az egész világot megsemmisítettjük, és akkor még lazára vettük.

Nem az volt a célom, hogy megijesszelek, akkor valami jobbat csináltam volna. – ekkor megérzem rajta Ikkei chakrájának egy apró foszlányát, ezért bekapcsoltam a sharingant, hogy kielemezhessem, hátha rátalálok, és ki tudom nyírni.

Mondom, hogy nem félek tőled... De én a helyedben másra koncentrálnék, mint a személyes, bosszú hadjáratodra... ellenem... - ellened?? inkább érted drága Sakura, csak esne már le neked, kit akarok megsemmisíteni, és akkor majd rájössz mindenre

Bosszúhadjárat? Felesleges, ha nem te vagy a célpont, csupán azt fejtem meg jelenleg, hogy hol találom meg. - mondjuk ha közölnéd velem, akkor minden sokkal gyorsabban menne.

Jobb is ha leakadsz rólam... - inkább rád akadnék, csak sok más téren.

Majd kiderül. – hidd el, ha sikerül jobban fogsz örülni neki mint hinnéd.

Őőőő... - ezzel pedig folytatja Hinatával való beszélgetését, én pedig keresem Ikkeit, hogy végre kinyírhassam, vagyis elsőnek csak a kínzás. Megmutatom neki, hogy a hozzá hasonló senkik, mennyire gyengék valójában, de sajnos nem találtam meg, pedig az egész bolygót átfésültem. - Húzzunk sorsot ki marad itt, őrködni! – zökkent ki ez a mondat, miről is volt szó, ami kapcsán ez csináljuk??

Rendben! – mondom, én, majd mindenki más is.

Nos akkor..- ezzel csináltak néhány papírtekercset, megjelölték őket, majd mindenki húzott, végül Sakura kapta a jelöltet - Nos asszem ezt a játékot én nyertem.. majd hozzatok valami kaját! - nem szívesen hagyom itt, most nagyon nem.

Mit kérsz??? - kérdezem fagyosan.

Legfőképpen egy házat a tenger mellett.. Amúgy meg mit tom én, valamit amivel kilehet húzni estig.. - rendben a rendelés felvéve.

Rendben, de a házat nem fogom idehozni, ha nem baj. - mondtam gúnyosan, majd megindultunk.

Hehe~- ezzel pedig leült a küszöbre, majd várni kezdett ránk. Elmentünk, ettünk, é visszamentünk, mikor visszaértünk ott volt Ikkei, is, ha nem lenne ott Sakura, akkor már kínoznám azt a rohadék férget, de azt nem hagyná Sakura, de érzeni rajta, tudja mit akarok, túl sok a chakrám a testem körül.

Heló, akkor az edzés időpontja még megfelel? Ja Saku, itt van az ebéded, bocs csak sokan voltak, és ezek mögöttem nem tudtak választani. Legközelebb én maradok. –mondom megzavarva beszélgetésüket.

Szevasz, nos köszi! - nagyon nagy hálával tartozik neked Ikkei.

Jah, nah most mentem, majd várlak! - Néz előbb rám majd Sakurára aki int neki, majd eltűnik. Látom még nem ment volna szíve szerint, de inkább a legdiplomatikusabb utat választotta, és lelépett.

Csak nem kaját hozott?? - kinyírom azt a férget, akár igen akár nem.

De, ámbár, neked is kösz! - Mosolyog rám, aztán tovább eszik. Ez egy minimálisat nyugtat, de ha megint eltűnsz, lehet hogy az épület nem fogja kibírni, sem a város.